Drasztikus lépésre szánta el magát Barcelona, hogyan tovább?

Néhány hónappal azután, hogy Barcelona vezetése bejelentette: 2028 végére száműzik a turistalakásokat, a város polgármestere „drasztikus, de szükséges” lépésként írta le a döntést, amely a lakhatási költségek megfékezését célozza.

Jaume Collboni, Barcelona polgármestere eltökélt a terv végrehajtásában, amely szerinte 10 000 ingatlant ad vissza a város lakóinak. A döntés világszerte címlapokra került, meglepetést váltott ki és milliárd eurós pereket helyezett kilátásba.

„Ez egy nagyon drasztikus intézkedés, de szükséges, mert a helyzet rendkívül nehéz”

– mondta Jaume Collboni hozzátéve, hogy Barcelonában – ahogy más nagy európai városokban is – az első számú probléma a lakhatás.

Az elmúlt 10 évben a bérleti díjak 68%-kal emelkedtek a városban, míg az ingatlanvásárlás költségei 38%-kal nőttek.

Miközben egyre több lakos panaszkodott arra, hogy kiszorulnak a városból, Collboni egyre nagyobb figyelmet szentelt a város által kiadott több mint 10 ezer turistalakás-engedélyre, amelyek lehetővé tették az Airbnb-hez hasonló platformokon keresztül történő, rövid távú lakáskiadást.

A szocialista párti polgármester egy viszonylag gyors megoldást látott a lakóingatlan-kínálat bővítésére és az 1,7 milliós városba érkező évente mintegy 32 millió turista számának csökkentésére.

„A tömegturizmus által megszállt belvárosi modell alatt két alapvető problémát tapasztaltunk: az egyik a lakhatáshoz való hozzáférés joga, mivel a lakásokat gazdasági tevékenységre használják, a másik pedig a szomszédok közötti együttélés, különösen azokon a területeken, ahol több turistaapartman található” – mondta Collboni.

A város régóta küzdött ezzel a problémával, és szabályokat vezetett be a turistalakások számának korlátozására. „Évek alatt arra a következtetésre jutottunk, hogy a félmegoldások nem működnek” – mondta Collboni. „Nagyon nehéz ellenőrizni, és biztosítani, hogy ne legyenek illegális bérbeadások. Sokkal egyszerűbb és világosabb kimondani, hogy Barcelonában többé nem lesznek turistalakások.”

Collboni a 2028-as céldátumot arra a regionális törvényre vezette vissza, amely tavaly ötéves korlátozást vezetett be a turistalakások engedélyeire azokon a területeken, ahol kevés a lakhatási lehetőség. 2028-ban pedig, amikor a jelenlegi engedélyek lejárnak, egyszerűen nem újítják meg őket.

A tervnek azonban jelentős korlátai vannak.

Collboni polgármesteri mandátuma 2027-ben véget ér, így a tervet veszély fenyegeti, ha a választások új városvezetést eredményeznek. A regionális jogszabály emellett lehetővé teszi a tulajdonosoknak, hogy egyszeri hosszabbítást kérjenek akár öt évre is, ha bizonyítani tudják, hogy jelentős beruházást hajtottak végre az ingatlanon. Collboni szerint azonban ezek az esetek a barcelonai engedélyek csak kis részét érintik.

A polgármester reményei szerint a terv eredményeként több mint 10 ezer ingatlan kerül vissza a lakossági piacra, ahol az újonnan bevezetett bérleti díjkorlátozások és a rövid távú bérbeadásokat visszaszorító országos nyilvántartás megakadályozza, hogy ezek luxuslakásokká vagy havi bérleti díjas ingatlanokká váljanak. A város mintegy 30 fős ellenőrcsapata – akik a hivatalos adatok szerint havonta több mint 300 illegális turistalakást derítenek fel – további 10 fővel bővül a következő hónapokban, és 2028 után is teljes erővel folytatják az illegális bérbeadások felkutatását.

A júniusi bejelentés sokakat meglepett a városban.

„Nem gondoltuk, hogy ennyire radikális lesz” – mondta Jaume Artigues, az Eixample Dreta Neighbors Association képviselője. Ebben a negyedben található a város legális turistalakásainak körülbelül 17%-a – mintegy 1655 ilyen lakás található a modernista építészetéről híres központi városrészben. „Szerintem ez egy nagyon, nagyon bátor intézkedés, mert kemény jogi csatába fog kerülni ennek a szektornak a gazdasági érdekeivel.”

Artigues azonban aggódott a hosszadalmas idővonal miatt, amit bizonytalan kockázatként írt le egy olyan városban, ahol a lakhatás már most is vészhelyzetnek számít. Hasonló véleményt fogalmazott meg Albert Freixa, az Eixample-i Lakhatási Szakszervezet képviselője. „Nem ígérhet valamit 2028-ra, amikor választások lesznek, és még azt sem tudja, hogy polgármester marad-e” – mondta Freixa.

Szeptemberben az Apartur, amely a barcelonai megye legális turistalakásainak 85%-át kezelő cégeket és tulajdonosokat képviseli, bejelentette, hogy kártérítési pert indít az elvesztett bevételek és befektetések miatt. A szervezet „burkolt kisajátításnak” nevezte a város tervét, és úgy becsülte, hogy a kártérítési igények akár a 3 milliárd eurót is elérhetik.

Az ország alkotmánybírósága is vizsgálni fogja a tervet.

Februárban elfogadtak egy jogi kifogást, amelyet a konzervatív Néppárt nyújtott be, és amely szerint a regionális jogszabály többek között túllépte a magántulajdon használatának szabályozási határait.

„Ezt ahhoz hasonlítanám, mintha valaki négyasztalos éttermet nyitna az otthonában” – mondta Collboni. „Senki sem tenne ilyet, mert meg kell felelni a higiéniai előírásoknak, adót kell fizetni, és szabályozott munkaerőt kell alkalmazni. Egy lakás arra való, hogy benne éljenek, nem pedig üzlet.”

Az Airbnb – amely vélhetően a legtöbb turistalakás bérbeadását közvetíti a városban – nem kommentálta közvetlenül a barcelonai tervet. Ehelyett arra szólította fel a várost, hogy gondolja újra a rövid távú bérletekkel kapcsolatos megközelítését, azt állítva, hogy a lakhatási és tömegturizmus-problémák nem enyhültek, annak ellenére, hogy a város igyekezett korlátozni a turistalakásokat. A kormány adataira hivatkozva, amelyek szerint az üresen álló ingatlanok száma jelentősen meghaladja a rövid távú bérletekét, azt állították, hogy ennek a problémának a kezelése valószínűbbé tenné a megfizethető lakások kínálatának növekedését.

Mindeközben Barcelonában egyre több a feszültség a tömegturizmus miatt. „A turizmust a város teherbírásához kell igazítani” – mondta Collboni. „Nem növekedhetünk végtelenül a városban élők rovására.”

(Kiemelt kép: Doriandussartd / Unsplash)