Új kockázati faktorról derült ki, jelentősen növeli a covid-19 miatti halálozás rizikóját

koronavírus - covid-19 - microsoft - home office

A súlyos mentális rendellenességek növelik a koronavírus okozta halálozás rizikóját – ezt állapította meg egy szerdán publikált svéd tanulmány. Svéd kutatók szerint a pszichiátriai rendellenességekkel küzdő emberek körében négyszer nagyobb a Covid-19 miatti halálozás.

 

Az idősebb korosztályban az ilyen pszichiátriai rendellenességekkel küzdő emberek körében négyszer nagyobb a Covid-19 miatti halálozás, mint az ebbe a korcsoportba tartozó, de mentálisan egészséges páciensek körében.

Az Umeai Egyetem és a Karolinska Intézet kutatói tanulmányukhoz a 20 éves vagy annál idősebb teljes svéd népesség – csaknem nyolcmillió felnőtt – tavaly március és június közötti adatait elemezték.

Azoknak a körében, akiknek nem volt súlyos mentális rendellenességük, a halálozási arány 0,06 százalékos volt. A súlyos mentális betegséggel – például skizofréniával vagy bipoláris rendellenességgel – diagnosztizáltak körében viszont 130 halálesetet regisztráltak, ami ebben a csoportban 0,1 százalékos halálozási arány. A 60 és 79 év közötti mentális betegek körében a koronavírus fertőzéssel összefüggő halálozás kockázata még magasabb volt.

A Frontiers in Psychiatry című folyóiratban publikált tanulmány ugyanakkor arra nem adott magyarázatot, hogy miért nagyobb a halálozási arány a súlyos mentális rendellenességben szenvedőknél.

Feltehető, hogy a súlyos mentális rendellenességek korai biológiai öregedést idéznek elő, meggyengítik az egészségi állapotot és az immunrendszert, illetve ennek a csoportnak más rizikófaktorai is lehetnek, mint például az elhízottság – mondta el Martin Maripuu egyetemi docens, aki hozzátette, fontos az ilyen rendellenességekben szenvedők mentális és fizikai egészségi problémáinak együttes kezelése.

A kutató szerint a tanulmány eredményeit figyelembe kellene venni az oltási program végrehajtásában, megfontolandó, hogy az idősebb és mentális betegséggel küzdő emberek csoportjának elsőbbséget adjanak az oltások szempontjából.

Svédországban a karácsonyi szünetben kezdődött el az oltási program, és jelenleg az ország felnőtt lakosságának 3,2 százaléka, 264 148 ember kapta meg legalább az első dózist a vakcinából, közülük 34 131 ember – a felnőtt népesség 0,42 százaléka – már két dózist kapott.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január 29-i közleménye szerint világszerte 237 lehetséges vakcina fejlesztése van folyamatban – közülük 63 már a klinikai vizsgálatoknál tart – olyan országokban, mint Németország, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok.

(MTI)

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email
Share on print