Tényleg 7 évig marad a rágó a gyomrunkban?

Ha te is egy vagy a sok ember közül, aki véletlenül lenyelt egy egész darab rágógumit, valószínűleg benned is felmerült már a kérdés: vajon meddig marad a rágó a gyomrunkban? Nos, az általános vélemény, hogy lenyelés után hét évig a gyomrodban marad, valójában viszont ez nem igaz.

„Ez egy régi mese” – mondta Simon Travis, az Oxfordi Egyetem gasztroenterológia professzora. „Fogalmam sincs, honnan ered a mítosz, csak azt tudom elképzelni, hogy azért mondták ezt, hogy elvegyék a gyerekek kedvét a rágózástól.”

Az igazság viszont az, hogy a rágógumi lenyelése csak akkor káros a szervezetre, ha túlzásba viszik – állítja dr. Travis hozzátéve, hogy ezt szinte lehetetlen kivitelezni, bár az tény, hogy ez csak a rágásra vonatkozik. Napi három vagy több rágógumi lenyelése viszont már tényleg túlzásnak minősül.

Amikor lenyeljük a rágógumit, az átmegy a gyomron, bejut a bélbe, aztán a másik végén távozik. A gyerekeknél elvileg előfordulhat, hogy a túl sok lenyelt rágógumi elzáródást okoz. De a szakember elmondása szerint több, mint 30 éves gasztro-szakorvosi gyakorlat során sohasem találkozott még ilyen esettel.

Dr. Aaron Carroll gyermekgyógyász professzor, az Indiana Egyetem egészségügyi igazgatója több könyvet írt, amelyek megcáfolják a testtel kapcsolatos mítoszokat. Egyetért azzal, hogy a rágógumi lenyelése nem feltétlenül árt, viszont arra is figyelmeztet, hogy jobb, ha nem nyeljük le.

„Nincs tápértéke, hiszen gumialapú édesítőszerekből, ízesítőkből és illatanyagokból készül. A gumialap elasztomerek, gyanták, zsírok, emulgeálószerek és viaszok keveréke. Szóval nem lehet azt állítani, hogy egészséges.”

Mióta rágóznak az emberek?

Jennifer Mathews, a texasi San Antonio-i Trinity Egyetem antropológia professzora és a Chicle című könyv szerzője szerint, mielőtt a rágógumit kereskedelmi forgalomba hozták és a ma látható csomagokban árulták, az ókori népek már használták a szomjúság és az éhség elűzésére. Mathews szerint a maják a chicle nevű anyagot rágták, amely a Mexikó déli részén és Közép-Amerikában elterjedt szapotillafából származik.

„A chicle egy természetes latex, amely a Chico sapote fából vagy sapodillafából származik” – magyarázta Mathews. „Ha belevágsz egy chico sapote fába, a latex egyfajta védőanyagént elkezd szivárogni. Tulajdonképpen gátat képez a fa védelmében. Nos, akkor nincs más dolgod, mint egyszerűen lehúzni a fáról, és máris elkezdheted rágni.”

Hasonlóképpen, a pima indiánok a mai Egyesült Államok területén évezredeken át rágták a lucfenyő nedvét, mire az európai telepesek felvették ezt a szokást, és elkezdtek kereskedni vele – állítja Mathews.

Amikor aggódni kell a rágógumi lenyelése miatt

Csak akkor indokolt orvoshoz fordulni, ha a rágó lenyelése után fájdalmat érzünk vagy túl nagy mennyiség került a gyomrunkba. Ha véletlenül egészben lenyeltünk egy darabot nem kell tennünk semmit.

„Elméletileg egy kisgyereknél elzáródást okozhat, de ez nem olyan dolog, ami miatt a hétköznapi embereknek aggódniuk kell” – nyugtat meg dr. Caroll, viszont azt is hangsúlyozza, hogy az emésztőrendszeri problémákkal küzdőknek érdemes jobban odafigyelni magukra.

Ha korábban létrejött a szűkület vagy bármilyen okból nagyon súlyos gyulladása alakult ki, esetleg a bélperisztaltika nem működik, és emiatt a gyomra vagy a vastagbél nem ürül ki úgy, ahogy kellene, akkor a lenyelt rágógumi súlyosbíthatja a helyzetet.

Kifejezetten ártalmas lehet a rágózás a Crohn-betegségben szenvedőknek. Ez a betegség a gyomor-bél traktus gyulladásának gyakori oka, és hozzájárulhat az emésztőrendszeri elzáródáshoz. Az orvosok általában alacsony maradékanyag-tartalmú étrendet javasolnak a Crohn-betegeknek, amely kizár bizonyos ételeket, például a nyers gyümölcsöt és zöldséget, a dióféléket és magvakat, a pattogatott kukoricát és a rágógumit. Bizonyos típusú rák és műtétek is okozhatnak bél- és gyomorszűkületet. Ezekben az esetekben szintén fokozottan kell ügyelni arra, hogy a rágógumit ne nyeljük le, lehetőleg egyetlen darabot sem.