Személyre szabott poszt-covid rehabilitációs program segíti a betegeket a Pulmonológiai Klinikán

Több mint hatvan, súlyos koronavírus-megbetegedésen átesett páciens rehabilitációja valósult meg eddig a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján. Az egyénre szabott elemeket tartalmazó program résztvevői amellett, hogy jelentős életminőség-javulásról számoltak be, korábban visszatérhettek munkájukhoz, megszokott tevékenységeikhez is.

2021. májusi indulása óta eddig összesen több mint hatvan, folyamatosan pedig kéthetes váltásban 8-10 beteg vesz részt a Pulmonológiai Klinika poszt-COVID rehabilitációs programjában. A résztvevők, zömében súlyos koronavírus-betegségen átesett emberek, akik egy komplex felmérés után kapcsolódhatnak be a kéthetes kórházi irányítású ellátással induló, majd negyedéves otthoni rehabilitációval folytatódó folyamatba.

„Fáradtság, légzési nehézségek, a teljesítőképesség jelentős csökkenése – ezek a legfőbb tünetek, amelyeket a poszt-COVID ambulanciáról hozzánk kerülő betegek tapasztalnak”

– sorolta dr. Varga János, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika docense. “Ezek mellett pedig kimutatható fennmaradt légzésfunkciós probléma, illetve a röntgenfelvételeken is láthatóak a betegség nyomai. A betegek rehabilitációs konzílium alapján kerülhetnek be a programba” – tette hozzá a szakember.

A vizsgálatok, laboreredmények mellett a tesztek során megnézik a beteg maximális teljesítőképességét: például hatperces járástávolság-tesztet, illetve kardio-pulmonális terheléses vizsgálatot végznek, vizsgálják a beteg oxigén felvételét, szén-dioxid leadását, folyamatos EKG regisztrálás történik, érzékelik a beteg percventillációját, illetve azt, hogy terhelés hatására van-e jelentős oxigén-szint csökkenés – ezek az adatok mind az egyénre szabott rehabilitációs program összeállítását segítik.

„A csapatban dolgozik a légzésrehabilitációs szakorvos mellett gyógytornász, dietetikus, pszichológus, adott esetben szociális munkás. A program tartalmaz különböző mellkasi fizikoterápiás eljárásokat, például légzőtornát, kontrollált légzési technikák megtanulását, mellkas mobilizációt és egyénre szabott tréningprogramokat. Emellett neuro-pszichológiai felmérést is végzünk a betegek kognitív funkciójának tekintetében és az ezirányú fejlesztések is a program részét képezik” – tette hozzá dr. Varga János.

A klinikán a folyamat során elsősorban a tüdőgyógyászati jellegű tünetekkel rendelkező betegekkel foglalkoznak, de kiszűrhetnek a megbetegedéshez kapcsolódó kognitív funkciós zavart, illetve kardiális társbetegségeket is.

„Gyakran kardiológiai konzíliumot kérünk egy beteg programjának a beállítása során, illetve vannak olyan neuro-pszichológiai fejlesztési módszerek, amelyeket próbálunk alkalmazni” – emelte ki dr. Varga János, aki az érintettek kor szerinti összetételéről elmondta, hogy alapvetően 50-60 éves betegek rehabilitációja zajlik, de vannak a harmincas, negyvenes éveikben járó érintettek is.

“A résztvevők általában súlyos betegek voltak: van köztük olyan, aki több mint hatvan napot töltött ECMO, vagyis műtüdő kezelésen, illetve sok beteg hosszan gépi lélegeztetett volt. De van olyan résztvevőnk, akinél felmerült a tüdőtranszplantáció lehetősége is” – mutatott rá a szakember.

Miután a betegek a kórházi tartózkodás alatt elsajátították a program elemeit, a rehabilitációt otthonukban folytatják.

Ki és hogyan kerülhet be a rehabilitációs programba?

• A Semmelweis Egyetem COVID-osztályán korábban ellátott betegek rehabilitációs konzílium alapján kerülnek be a programba.
• Azon, COVID-fertőzésen átesett betegek estében, akik hosszú távon (3 hónapig vagy hosszabb ideig) tapasztalnak fáradtságérzést, nehézlégzést, csökkent fizikai teljesítőképességet, a területileg illetékes Tüdőgyógyászati szakrendelő kérhet rehabilitációs konzíliumot. A konzílium keretében elvégzett vizsgálatok eredményei alapján javasolható a beteg bevonása a rehabilitációs programba.