Minden, amit férfiként a HPV-ről és a nemi szervi szemölcsökről tudnod kell!

A humán papillómavírus (HPV) által okozott fertőzések tekinthetőek a leggyakoribb nemi úton terjedő fertőzésnek világszerte: nemzetközi vizsgálatok szerint az emberek 75%-a élete során legalább egyszer megfertőződik ezzel a vírussal.

Gyakoriságának megfelelően napi, mint nap találkozom páciensekkel, akik vagy a HPV által okozott nemi szemölcsök ellátását kérik, vagy HPV szűrővizsgálatot szeretnének. Ilyenkor próbálom felmérni, hogy mennyit tudnak erről a kórokozóról és az általa okozott fertőzésről, és elmondhatom, hogy sajnos nem sokat.

Pedig muszáj lenne tudni róla, hiszen a HPV bizonyítottan daganatot okoz: a méhnyakrák-esetek több, mint 90 százalékáért ez a vírus a felelős, de végbélnyílás- és szájüregi daganatokat is okozhat. Szerencsére magával a vírussal való megfertőződés nem jelent halálos ítéletet, hiszen a közel kétszáz ismert HPV típus közül körülbelül egy tucat az, amit a daganat-képző potenciál alapján high-risk, azaz magas rizikójú HPV típusként tartunk számon. A többi, low-risk HPV vagy nem okoz szemmel látható tüneteket, vagy „csak” nemi szemölcsöt, azaz kondilómát.

Hogyan fertőződünk meg HPV-vel?

Leggyakrabban szexuális úton: a vírus a bőr vagy a nyálkahártya mikroszkópikus sérülésein (amelyek általában együttlét alatt is keletkezhetnek, anélkül, hogy észrevennénk) keresztül a hámréteg alsó sejtjeit fertőzi meg. De

minden apró sérülés utat nyit a vírus előtt, ezért tilos például a szőrtelenítés bármilyen formája, ha nemi szemölcsünk van,

hiszen a legtöbb módszerrel szabad szemmel nem látható sérüléseket ejtünk a bőrön (borotva, trimmelő, szőrtelenítő krémet eltávolító spatula), és a tovahúzó mozdulatokkal extrém mértékben el tudjuk terjeszteni saját magunkon a fertőzést. Általános tévhit, hogy a HPV – hasonlóan a HIV-hez – az egész szervezetet megfertőzi, azonban ez nem igaz: a HPV mindig egy-egy pontban okoz fertőzést, ami a hámra lokalizált, tehát a vérben sem jelenik meg (ezért nem lehet vérből HPV-t szűrni, pedig sokan kérik).

A HPV lappangási ideje

A vírus lappangási ideje hosszú: a megfertőződéstől eltelhet 4-8 hónap, amíg a vírus a behatolás helyén a bőrön vagy nyálkahártyán tünetet (azaz szemölcsöt) okoz, de sok esetben a szervezet saját maga győzi le a fertőzést, még mielőtt kialakulhatnának a kondilómák.

Sajnos tünetmentes állapotban is fertőzünk, tehát nem kell feltétlenül szemmel látható szemölcs ahhoz, hogy a vírust a partnerünknek átadjuk.

A fertőződés ellen pedig egyedül az óvszer nyújt védelmet, igaz, ez is gyakorlatilag csak a pénisz tövéig nyújt védelmet, tehát például a szeméremdombon levő kondilómák ellen védekezni nem lehet, csak önmegtartóztatással.
Az a tapasztalatom, hogy a férfiak bármilyen „kinövésre”, amit a nemi tájékon észlelnek, hajlamosak ráfogni, hogy nemi szemölcs. Ez legtöbbször igaz is, de

az orvosi vizsgálat elengedhetetlen, mert ez biztosítja a megbízható diagnózist és a kezelést is, és lehetőség van átbeszélni, hogy a fertőzés mit jelent a saját maga, illetve a partnere számára.

Minden esetben javasolt ugyanis a partner szűrése, akár férfi, akár nő az illető, hiszen, amennyiben high-risk HPV-t szűrnek ki, akkor az gyakoribb méhnyakrák-szűrést, illetve rendszeres, legalább 6 havonta ismételt HPV szűrést jelent. A vizsgálat során pedig nem elég a szemmel látható tüneteket megvizsgálni: feltételezni kell, hogy végbélnyílás körül levő szemölcsök esetén a végbélben, a külső női szeméremtájon levő szemölcsök esetén pedig a méhszájban is van egyidejű HPV fertőzés, ezt mindig ki kell zárni megfelelő szakorvosi, azaz proktológiai- és nőgyógyászati vizsgálattal. A péniszen jelentkező, high-risk HPV fertőzés a legrosszabb esetben és extrém ritkán péniszrákot okozhat, ennek tünetei, mivel külső nemi szervről van szó, már korán észrevehetőek, szemben a belül levő és így rejtett méhnyakkal vagy végbéllel.

A fent már említett, a fertőzés „pontszerű” jellegéből adódóan következik, hogy HPV szűrésre jelentkező, tünetmentes férfiaknál – mivel a szűrés során a hímvessző makkját és a fityma alatti részt „töröljük át” egy kis kefével – nincs sok lehetőségünk a HPV kezelésére, hiszen nem tudjuk, hogy a vizsgált terület mely része fertőzött. Márpedig a kezelés gyakorlatilag a fertőzött sejtek roncsolását jelenti, ez általában a szemölcsök fagyasztását, égetését vagy lézeres ellátását jelenti, természetesen ezek csak orvosi rendelőben érhetőek el. Ha a páciens inkább otthon szeretné kezelni magát, akkor helyileg alkalmazható krémet vagy ecsetelőt írunk fel. Mindkettő helyi gyulladást okoz, és általában a gyógyulás is lassabb, viszont tagadhatatlan előnyük, hogy otthon is alkalmazhatóak.

Örök vita tárgya a HPV elleni védőoltás

Pont annyi a támogatója, mint az ellenzője. Tudományosan eddig az oltásnak egyetlen káros hatását sem igazolták, viszont az oltás bevezetése óta mérhetően és egyértelműen csökkent a méhnyakrák-esetek száma, és feltételezhető, hogy ugyanilyen hatás várható az ánusz- és garatrákok esetében is. Az oltás előtt nem szükséges a HPV szűrés, a meglevő HPV fertőzésre a feltételezések szerint az oltásnak semmilyen hatása nincs, illetve épp azért oltunk, hogy a jövőben ne fertőződjön az illető; ami a múltban volt, az az oltás szempontjából lényegtelen. A vakcinák piacra dobásakor még úgy gondolták, hogy csak még a szexuális élet megkezdése előtti oltás lehet megelőzés szempontjából hatásos, de ma már tudjuk, hogy a legtöbb HPV fertőzést az immunrendszerünk leküzdi, tehát igenis lehet „HPV negatívvá” válni, és így az oltás sincs sem nemhez, sem életkorhoz kötve: bárki oltását javasolhatjuk, aki a háromszor beadandó vakcina meglehetősen borsos árát megengedheti magának. Sajnos sem erre, sem a HPV szűrésére nincs állami támogatás.

Olvass tovább:

A férfiaknál a HPV vírus nemi szervi szemölcsöt, szájüregi daganatot és hímvessző rákot is okozhat

A 11 leggyakoribb tévhit az STD betegségekkel kapcsolatban!

Mit kell tudni a HPV vírus okozta nemi szervi szemölcsökről?