Magyarország legfiatalabb startuppere forradalmasítaná az asztma kezelését

Az asztma az egyik leggyakoribb krónikus légúti betegség – csak Magyarországon több mint 300 ezer diagnosztizált beteget tartanak nyilván.

Szerencsére e szám mögött túlnyomó többségben olyan eseteket találunk, akik megfelelő gyógyszeres kezelés és egészséges életmód mellett teljes értékű életet élhetnek; az egyik legelterjedtebb kezelési forma a jól ismert spray inhalátor alkalmazása.

De mi történik akkor, ha valakinél mégsem hozza el a várt hatást?

Ezeknél az eszközöknél igen nehéz összekoordinálni a nyomás és szívás folyamatát, így jelentősen romolhat a terápia hatékonysága. Egyes tanulmányok szerint a kezelésre szorulók 80 százaléka használja rosszul az inhalátorát, ráadásul a kezelőorvosok csak a vizitek alkalmával szembesülnek ezzel. Ilyenkor szokás a terápiában a porlasztó gépek felé nyitni, ám ezek az eszközök nem csak nagyok és zajosak, hanem legalább 10 percig mellettük is kell ülni.

„Kell lennie egy olyan megoldásnak, ami ennél jobban működik” – mondta Dávid, amikor arról mesélt miként találkozott a betegséggel.

Dávid ekkor még javában középiskolába járt, de a tanulás mellett más kihívásokat is keresett. Már 15 évesen önálló vállalkozásba kezdett a Jumpin házibuli-megosztó alkalmazással, amivel be is került a Forbes magazin 30 sikeres magyar 30 alatti listájába az „ország „legfiatalabb startuppereként”. Emellett Dávid nevéhez köthető a műanyagmentes július kampány is, amikor megalapították az Ecohills márkát. Aztán amikor a testvérénél asztmát diagnosztizáltak, fejébe vette, hogy megtalálja a megoldást a hatékony kezelésre.

Nem, ez nem egy hollywoodi történet – bár Dávid néhány évet valóban kint élt Amerikában, amikor a Bentley Egyetem hallgatója volt. „Egy Facebook csoporton keresztül találtam egy vegyészmérnök srácot, akit érdekelt az ötletem. Összeültünk beszélgetni, kidolgoztunk egy tervet. Egész jól haladtunk, arra azonban hamar rájöttünk, hogy az orvostechnikai eszközöknél nagyon szigorú elvárások vannak, amire nem állt rendelkezésre humán és anyagi erőforrásunk.”

Az ötletet aztán 2017-ben a Hiventures 9 millió forintos inkubációs befektetése karolta fel. Megalakult Dávidék cége, a DP Innovations és ezzel együtt elindult a SPRIN inhalátor fejlesztése. A folyamat végére papírforma szerint elkészült egy kezdetleges MVP, és az üzleti validáció. Mivel a srácok jó úton haladtak, újabb körös befektetések következtek, valamint megszületett az első forgalmazási szerződésük egy magyar orvostechnikai céggel. „Jelenleg van egy működő prototípusunk, és folyamatban vannak a klinikai vizsgálatok is. Az engedélyeztetés nagyobb falat lesz, minimum egy év. Ezután tervezünk piacra lépni a termékünkkel” – vázolja a helyzetet szinte tervszerűen. Aztán amikor szóba került a design, hirtelen megnyílik a történet, és világossá válik, mitől egyedi a SPRIN a piacon.

A SPRIN négy pillérre épül, ezek mögött a designtól kezdve a működésig egytől egyig bravúros innovációs fejlesztések állnak. Abban biztosak lehetünk, hogy ha egy avatatlan szem látja először a terméket, szinte kizárt, hogy egy inhalátorra gondolna – sokkal inkább mondjuk egy e-cigarettára. Dávidék inhalátorának egyik legnagyobb előnye, hogy gyakorlatilag teljesen kiküszöbölték a hatóanyagveszteséget. A korábban említett összetett koordinációs problémát – szívás és nyomás – egyszerre) addig egyszerűsítették, míg elérték, hogy a termékük szívásra aktiválódjon és az automatikusan beállított értéket adagolja – csakúgy, mint az e-cigaretták esetében. Így a spray alapon működő eszközök 20-30%-os hatékonyságával szemben 80% feletti a ténylegesen tüdőbe jutó hatóanyag mennyisége. Azzal pedig, hogy valós időben módosítható a bevitt gyógyszer mennyisége, olyan problémákra adnak választ, mint a roham esetén fellépő többletdózis igény. Köszönhetően a digitális felépítésnek, egy applikáció segítségével az ilyen rohamokat az orvos is nyomon követheti, és az így kinyert adatok tükrében módosíthatja a terápia folytatását.

„Figyeljük, csak meg, hogy az elmúlt évek alatt milyen fejlesztések történtek az e-cigarettákkal a dohányiparban. Ha ezek a fejlesztések más szektorban már elérhetők, miért ne lehetne gyógyászati területen is alkalmazni őket?” – teszi fel Dávid a költői kérdést.

A SPRIN több színben is elérhető lesz, ami nem csak egy jópofa kiegészítés, hanem egy tudatos stratégia része, amivel jelentősen növelhetik a terápiahűséget. Azzal ugyanis, hogy kiléptek a már megszokott inhalátorok világából, egyben hátra hagyták az ezzel járó társadalmi címkézést is. Ha választhatunk, hogy egy baráti sörözésre, első randira vagy éppen egy buliba melyik gyógyászati eszközt visszük magunkkal, ez egy fontos szemponttá válik, hiszen „van, amiről mindenkinek egyből bevillan a betegségünk” – mondja Dávid a hagyományos inhalátorokra utalva.

„Egy elegáns, elsőre talán rejtélyes kütyüt szívesebben hordunk magunknál” – folytatja gondolatát, amikor a hazai krónikus tüdőbetegekről hoz statisztikát. Ebből kiderül, hogy az említett 300 ezer regisztrált fő mellett további 150-200 ezer ember nincs diagnosztizálva. Ennek természetesen több oka is lehet, kezdve a láthatatlanul enyhe tünetektől egészen a diagnosztizálással járó félelemig. A koronavírus-járvány kapcsán előtérbe került a tüdő egészségének megőrzése, így Dávid hosszú távon bizakodik a változásban.

Tavaly év végén rajtolt el a Pitch & Bridge Canada nemzetközi startup verseny pilot eseménye, ahol az INPUT Program egyedüli magyar partnerként támogatta a szervezők munkáját. A hazai startupok közül a DP Innovations az előkelő harmadik helyen végzett a SPRIN projekttel, mellyel egy 5000 CAD értékű mentoring csomagot nyert. A verseny kapcsán kiderült, hogy Dávid az egyetemről hazatérve szeretne saját projektjével visszamenni az amerikai piacra, mert úgy véli, Kanada az egyik legjobb belépési pont az Egyesült Államokba. „Nagyon jó mentort kaptunk, aki rengeteget segített a kinti piac sajátosságainak megismerésében. Szerettünk volna valóban releváns választ adni arra a kérdésre, hogy miért Kanada? Ahhoz, hogy a srácok el tudják kezdeni az értékesítést, először szükség van az engedélyeztetésre. Nem szeretnénk elhúzni a piacra lépést” – mondja Dávid, amikor vázolja a jövőre vonatkozó terveit.

És ennek nem is ad teret a huszonéves startupper, hiszen csapattársával mindent megtesznek a megfelelő felkészülés érdekében. „Idén szeretnénk révbe érni az engedélyeztetéssel. Ez most a legnagyobb kihívásunk, miközben több országban zajlanak a tárgyalások leendő disztribúciós partnereinkkel”.