Talán te is azok közé tartozol, akik rögtön megemelkedett kortizolszintre gyanakszanak, ha valamilyen egészségügyi problémájuk adódik. Pedig – ahogy azt a szakemberek is nyomatékosítják – nem lehet mindent a stresszhormonra fogni.
Régóta túsúllyal küzdesz, és akárhogy igyekszel, nem akarnak olvadni rólad a plusz kilók? Hirtelen ezernyi pattanás jelent meg az arcodon, és fogalmad sincs, hogy szabadulj meg tőlük? Éjszakánként sosem alszol eleget, és a napközbeni koncentráció is nehezedre esik? Talán te is elkövetted már azt a hibát, hogy ezekben az esetekben rögtön a kortizol nevű stresszhormont hibáztattad ahelyett, hogy más tényezőket is figyelembe vettél volna.
A kortizol egy szteroid, amit a mellékvesék termelnek, hogy stresszhelyzet esetén felkészítsék a szervezetet az ellenállásra – írja a Men’s Health. Ha például túrázás közben megpillantasz egy feléd sikló csörgőkígyót, vagy éppen az utolsó pillanatig halasztasz egy határidős munkát, a “stresszhormon” működésbe lép: a kortizolszinted automatikusan megemelkedik.
A megnövekedett kortizolszint hatására a májad több glükózt fog termelni, ami a véráramba kerülve elegendő energiával fog ellátni ahhoz, hogy szembenézz a veszéllyel. A kortizol emellett szabályozza a vérnyomásodat, biztosítja az anyagcserédet, segít a gyulladásos folyamatok elleni küzdelemben, sőt még a cirkadián ritmus fenntartásában is oroszlánrésze van. “A kortizol funkciója, hogy fenntartson egyfajta egyensúlyt a szervezetben” – összegzi Adrian Sandra Dobs, a Johns Hopkins Egyetem kutatója.
A különböző TikTok-influenszerek szerint a kortizolszint tetszés szerint szabályozható bizonyos egyszerű praktikákkal (a táplálkozási szokások megváltoztatásával vagy épp a vízbevitel növelésével), s ekként gyorsan kezelhetővé válnak a legkülönbözőbb egészségügyi panaszok. A kutatók szerint kétségtelen, hogy a kortizolszint kiegyensúlyozása csak jót tehet a szervezetünknek, azonban a súly- és bőrproblémák egy jelentős részének semmi köze sincs a stresszhormonhoz. A kortizol jelenlétét nem lehet érzékelni, szintjéről pedig csak akkor kaphatunk hozzávetőleg pontos képet, ha alávetjük magunkat egy sor vizsgálatnak (például vér-, vizelet- vagy nyálvizsgálatnak). Sőt, még az ilyen tesztek eredményeit sem egyszerű kiértékelni. Az eredményt éppúgy befolyásolhatja, hogy a vizsgálatra milyen napszakban került sor, mint például a gyógyszerszedési szokások.
Egy valami biztos: te magad is csökkentheted a kortizolszintedet, ha éjjelente 8-9 órát szánsz a pihentető alvásra, ha rendszeresen meditálsz, stresszhelyzetekben pedig mindig találsz valakit vagy valamit, ami megnyugtat (például az öledbe veszed a kutyádat).
Akár minden áldott nap alávethetnéd magad a kortizoltesztnek, és lehetséges, hogy mindig más és más értékkel szembesülnél. Ráadásul szinte minden egyes ember esetében egyedi háttere lehet az egészségügyi panaszoknak: a leküzdhetetlennek tűnő túlsúly, a rendszeres fáradtság vagy a bőrbetegségek ezernyi különböző okra vezethetők vissza. Ezért azt tanácsoljuk, mindig végy számításba más lehetőségeket is, és keress fel egy szakorvost, mielőtt rögtön a stresszhormont hibáztatnád.
