Kifejlesztették az eddigi leghatékonyabb gyógyszert alvási apnoé ellen

Biztató eredményeket hozott annak a vadonatúj gyógyszernek a tesztje, mely a széles körben ismert és igencsak kockázatos rendellenességet, az alvási apnoét hivatott kezelni.

A Kaliforniai Egyetem tudósai meggyőző eredményeket produkáltak a tirzepatid nevű hatóanyagot tartalmazó, az alvási apnoé ellen kifejlesztett új gyógyszer tesztje során. A New England Journal of Medicine nevű tudományos folyóiratban látott napvilágot az a publikáció, mely összegzi az úttörő kísérlet legfontosabb tanulságait. A tesztfolyamatban közel félezer olyan alany vett részt, aki úgynevezett obstruktív alvási apnoéban szenvedett, s emellett túlsúllyal is küzdött. Jóllehet a tirzepatidot elsősorban a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás kezelésére használják, a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy az alvási apnoé ellen is hatásos lehet. Nem tévedtek.

A teszt két vizsgálatot foglalt magában. Az első esetében óránként átlagosan 51,2, a másodiknál pedig 49,5 olyan eseményt jegyeztek fel alvás közben, ami kizökkentette nyugalmukból a résztvevőket.

Az 52 hétig tartó gyógyszerkúra után mindkét vizsgálatot megismételték: az elsőnél 25,3, a másodiknál pedig 29,3 eseményt detektáltak óránként. A látványos javulás már akkor szembetűnő, ha összevetjük egymással a számokat, de legalább ennyire jelentős fegyvertény, hogy a betegeknek a kísérlet végén már nem volt szükségük az úgynevezett CPAP-gépre, amit az orvosok az alvási apnoéban szenvedőknek szoktak előírni. (Lényegében egy passzív lélegeztetőgépről van szó, ami éjszaka is biztosítja a páciensek számára a folyamatos légzést.)

A gyógykészítmény hatására a résztvevők testsúlya is csökkent, s ennek következtében még a szívük egészsége is javult. Üröm az örömben, hogy a tudósok néhány zavaró mellékhatásra is rábukkantak. Ez utóbbiak közül az emésztőrendszeri panaszok bizonyultak a legaggasztóbbnak.

Az alvási apnoé néven ismert rendellenesség olyan alvászavar, melynek során az alvás közbeni légzés bizonyos időnként abbamarad, aztán újraindul. A jelenség egyik vezető tünete a hangos horkolás, maga az apnoé pedig fáradékonyságot, sőt szív- és érrendszeri problémákat is okozhat. A legszélsőségesebb esetben a légzés is leáll: ilyenkor a beteg akár meg is fulladhat. A rendellenesség csaknem egymilliárd embert érint szerte a világon.