Kemenesi Gábor szerint így pattinthatjuk le magunkról a negyedik hullámot

Mi vár ránk a negyedik hullámban, mit tehetünk ellene?

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

hirdetés

koronavírus - tévhitek - 2020

Mi vár ránk a negyedik hullámban és mit tehetünk ellene? – tette fel a kérdést Kemenesi Gábor, Junior Prima díjas magyar biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa és a Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai laboratóriumának munkatársa.

Friss Facebook-posztjában Kemenesi Gábor arról értekezik, hogy mire lehet számítani a koronavírus-járvány egyre jobban begyűrűző negyedik hullámában és a szakértő kitér arra is, hogy véleménye szerint mi lehet a győzelem receptje.

hirdetés
hirdetés

Mi vár ránk a negyedik hullámban, mit tehetünk ellene?

Kemenesi Gábor szerint a negyedik hullám forgatókönyvének öt legvalószínűbb pontja a következő:

  • Minden valószínűség szerint az esetszámok növekedése várható
  • Bizonyosan a fiatalok és nem-oltottak körében súlypontozódva
  • Valószínűleg idővel a halálozások emelkedése követi
  • Nem zárható ki, hogy már nyáron ideér
  • Valószínűleg az ősz rásegít a hullámra

Van recept a győzelemre

A negyedik hullám jól láthatóan körvonalazódik, várható volt az érkezése, az új kórokozók felbukkanása és az ebből adódó járványok az esetek döntő többségében hullám-természetűek – a legtöbb járvány így működik a természetben.

“Nagyon fontos a maradék lakosság átoltása, a védelem nélkül maradtak újraoltása és a megfelelő időben történő, fegyelmezett járványvédelmi intézkedések meghozatala és betartása. Ha ez mind sikerül, akkor lepattinthatjuk a negyedik hullámot magunkról, Izrael egyelőre jó úton jár” – teszi hozzá Kemenesi Gábor.

hirdetés

A szakértő szerint jó hír, hogy minden jel szerint azok az oltottak, ahol tapasztalható valamiféle immunválasz, jól védettek maradnak a fertőzés súlyos formája ellen és további jó hír, hogy a gyermekek érintettsége a COVID-19 megbetegedés esetén továbbra is jóval enyhébb az idősebb korosztályhoz mérten, habár a fertőzés hosszú távú hatásáról még kevés adat van.

Kemenesi viszont arra is felhívja a figyelmet, hogy fontos azonban, hogy a krónikus megbetegedéssel rendelkező fiatalok veszélyeztetett csoportnak számítanak, az ő esetükben (és ő értük is) nagyon fontos a maszk-távolságtartás-higiénia hármasának gyakorlása.

Be leszünk zárva?

“Csakis rajtunk múlik, a fegyelmezett védekezés képes az egészségügyi kapacitáson belül tartani a járványt, beszéljünk róla, tegyünk érte” – vélekedik Kemenesi Gábor.

Árnyalja a képet, hogy azok az országok (pl: számos ázsiai ország) ahol alacsony az átoltottság, a pandémia következő gócpontjaivá válnak a delta-hullámban. Ez újabb variánsok melegágya lesz, nem véletlen, hogy a tudósok a harmonizált globális vakcinaelosztásra hívják fel a figyelmet.

Kemenesi Gábor néhány nagyon egyszerű, a vakcina mellett felsorakoztatott érvvel zárja a gondolatot: ingyenes; a vakcina oltási reakciói néhány nap alatt elmúlnak, a COVID-19 hatásai néhány hónap után se; a vakcina erősebb és jobb védelmet ad a természetes fertőzésnél; a vakcina nem „fertőz”, ellenben a vírust továbbadhatjuk és másokat sodorhatunk bajba.

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Előző cikk A globális túlfogyasztásról nyílt kiállítás a Ludwig Múzeumban
Következő cikk A DbyD fenntartható szemüvegkeretei Magyarországon is elérhetőek!