Így hat a maratonfutás a vérkeringésedre

A maratoni távra való felkészülés és a táv teljesítése javítja az először induló futók egészségét, a „vérereik életkorából” nagyjából négy évet farag le az egyik legfrisebb tanulmány szerint.

A Barts, a londoni Orvostudományi Egyetem és a University College London kutatói 138 olyan embert követtek, akik a londoni maratonra készültek és korábban nem futottak még a 42,2 kilométeres távon – írta a BBC hírportálja a Journal of the American College of Cardiology szaklap cikke alapján.

Hat hónap edzés után az ereik rugalmasabbá váltak, ami csökkenti a szívroham és a stroke kockázatát.

Az alanyok vérnyomása annyival csökkent, mintha gyógyszert írtak volna fel nekik. Azok profitáltak a legtöbbet a futás és a sportolás előnyeiből, akik a legkevésbé voltak edzettek előtte. A tanulmányt finanszírozó Brit Szív Alapítvány (BHF) szerint ennél kevesebb aerob mozgás valószínűleg hasonló eredménnyel jár.

A tanulmányban résztvevők átlagosan 4,5 és 5,5 óra közötti idő alatt teljesítették a távot.

Előfordul, hogy nem diagnosztizált szívbetegség miatt hal meg a versenyen a maraton teljesítésére vállalkozó sportoló, ám ez nagyon ritka. Charlotte Manisty, a kutatás vezetője elmondta, hogy akinek szívbetegsége vagy más egészségi problémája van, annak először az orvosát kell felkeresnie. „A legtöbb embernél a sportolás lényegesen több előnnyel jár, mint amennyi kockázata van” – tette hozzá.

A kutatók szerint egy felnőttnek hetente legalább 150 perc közepes erősségű testmozgást kell végeznie – ami lehet például intenzív séta, kerékpár, tenisz – vagy 75 percen át kell intenzíven sportolnia, például futnia vagy fociznia. Metin Avkiran, a BHF kardiológusa szerint igaz a régi mondás, mely szerint „ha a testmozgás tabletta lenne, csodaszerként istenítenék”.

Ez is érdekelhet: Barátom a futás – 5 Budapesthez közeli csodálatos környezet