„My loneliness is killing me” – énekelte Britney a 2000-es években, és bár kicsit túldramatizálta a helyzetet, a magány igenis hatással van a testünkre és a közérzetünkre.
A pandémia hatására a megszokotthoz képest drasztikusan csökkentek az emberi kapcsolataink, különösen azok esetében, akik egyedül élnek. Ehhez jön még a helyzet veszélyes és bizonytalan voltából adódó stressz, a csökkent mozgás, és máris kész a pszichológiai kísérlet. Állandó kimerültség, memóriazavarok, alvásproblémák – mind a test természetes reakciói a stresszes helyzetekre.
Harcolj vagy menekülj
Eltervezted, hogy ahogy mindenki tanácsolta az interneten, kialakítasz magadnak egy napi rutint? Hétkor kelés, aztán nyújtás, edzés, kiadós reggeli, aztán munka egészen ebédig. Az elején minden ment, aztán valahogy egyre nehezebben ment a felkelés, kihagytad az edzést, és inkább csak feküdtél volna egész nap. Ne aggódj, nem vagy ezzel egyedül. A stressz ugyanis egy kémiai láncreakciót indít be a szervezetben, aminek az általunk érzékelt szimptómái nem a legkellemesebbek. Az egyik a kimerültség. A járványról szóló ijesztő hírek, a bezártság, bizonytalanság, illetve sokaknál az egyedüllét pedig a stressz melegágya.
Ilyen esetekben alkalmazkodnunk kell a megváltozott helyzethez mind fizikai, mind pszichés szinten, a testünk pedig épp úgy reagál, mint több tízezer évvel ezelőtti őseinknél, ha mondjuk egy mamuttámadás fenyegette őket: “harcolj vagy menekülj” üzemmódba vált. Idővel ezek a hatások felgyülemlenek. Ezt hívják allosztatikus terhelésnek, ami praktikusan az a károsodás, amit a folyamatos stressz okoz a testünknek, mivel az állandó kitettség következtében nem állítja le a stresszre adott válaszreakciókat. Nagyobb igénybevételt jelent ez a szív- és érrendszernek, de minden porcikánkra hatással van ez, például gyulladások alakulnak ki, amik pattanást vagy reumás fájdalmat okozhatnak, jelentkezhet gyomorfájás vagy fogínyvérzés. Az egyik leggyakoribb jele, ha állandóan kimerültnek érezzük magunkat, habár meg sem közelítjük a napi tízezer lépést, és semmi olyat nem csináltunk látszólag, ami ezt indokolná. A test ugyan kevésbé van terhelve, de az agy nagyon is dolgozik.
Britney-nek igaza volt
Egy átlagos nap alatt nemcsak a test aktív, de rengeteg emberrel is találkozunk, kollégákkal, barátokkal, ismerősökkel az edzőteremben. Ilyenkor az akárcsak jelentéktelennek tűnő interakcióból az agy tudja, hogy minden rendben van, és hogy egy közösség részei vagyunk. Amikor azonban egyedül marad az ember, az agynak túlóráznia kell, hogy megvédjen az esetleges veszélyektől.
George Slavich az amerikai UCLA egyetem Laboratory for Stress Assessment and Research intézetének igazgatója úgy fogalmazta meg, hogy mi emberek úgy működünk, mint a falkában élő állatok, így izolációban magányossá válunk. „Ez nagyon fontos abban a tekintetben, hogy miként birkózik meg a test a kockázattal, mivel az egyedüllét azt jelenti, hogy sokkal kiszolgáltatottabb vagyunk a fenyegetéseknek. Az agynak ezért magasabb készültségi állapoton kell működnie, hogy gyorsan azonosítani tudjon bármilyen veszélyforrást” – magyarázta Slavich egy interjúban. A túlfűtött agymunka pedig rengeteg energiát emészt fel.
A napi rutin monoton, de életmentő
A bizonytalanság szintén egy meghatározó faktor a stresszben és annak megélésében. A rendszer, a napi rutin ugyan hosszú távon unalmas és monoton, épp a kiszámíthatósága miatt van rá szükségünk, hogy az agyunk előre tudja, hogy mi fog történni, és ne kell folyamatosan megoldásokon pörögnie.
Van megoldás? (Azon kívül, hogy véget ér a koronavírus-járvány.)
A mostani helyzet ugyan példa nélküli, mégis pontosan ugyanazt tudod tenni, mintha normális körülmények között szeretnél kiegyensúlyozott lenni. Először is fogadd el az érzéseidet! Harag, szomorúság, félelem, ezek teljesen normális emóciók, amiket nem kell elnyomni. Fogadd el a létezésüket! Ugyanígy az alvás, az egészséges táplálkozás, meditáció és a mozgás sokat segít abban, hogy jobban érzed magad. Emellett, ha a hírek helyett inkább valami hasznos tevékenységgel foglalod le az agyad, és megakadályozod, hogy világvége forgatókönyveket gyártson, az is sokat segíthet kivergődni ebből a ködös állapotból.
