A szív egészsége sínyli meg az apaságot?

Amerikai tudósok figyelték meg, hogy az édesapák szív- és érrendszerét hosszú távon sokkal több negatív hatás éri, mint a gyermektelen férfiakét.

A kutatás, melynek részleteit a Science Alert ismertette, több etnikai csoportra is kiterjedt, és meglehetősen borús konklúzióval zárult: a szakértők vizsgálataik során arra jöttek rá, hogy az édesapákat szülői kötelezettségeikből adódóan olyan fokú stressz, illetve megterhelés érheti, ami már a szív egészségét is károsíthatja. A tudósok kiemelték: tanulmányuk azokra az érzékeny területekre is rátapintott, ahol az apáknak nagyobb támogatást kellene kapniuk a szűkebb-tágabb közösségüktől, illetve az egészségügyi szakemberektől. „A szív egészségét érintő változások, amiket a kutatásunkban felfedeztünk, azt sugallják, hogy a gyermeknevelés megnövekedett felelőssége, valamint az apává válás okozta stressz megnehezíti az érintett férfiak számára, hogy hosszú ideig egészségesen éljenek, táplálkozzanak és eleget mozogjanak” – nyilatkozta John James Parker, az amerikai Northwestern Egyetem kutatója.

Parker és kollégái 2814 olyan férfi adatait fésülték át, akiknek életkora 45 és 84 év közé esett. A szakemberek 18 esztendőn keresztül monitorozták az érintettek egészségi állapotát.

A szív- és érrendszerrel kapcsolatos megfigyelések mellett a tudósok az alanyok étkezési, sportolási szokásait, káros szenvedélyeit (például: dohányzás) és testtömegindexét is nyomon követték, sőt a vérnyomásukat, illetve a koleszterin- és a vércukorszintjüket is kiemelt fontosságú adatként kezelték. Végül arra jöttek rá, hogy a fiatalon (25 éves koruk előtt) édesapává váló férfiak egészségügyi helyzete egyértelműen rosszabb volt, mint a kései apaságot „választó”, vagy épp gyermektelen társaiké. Az etnikai szempontú elemzés pedig arra is rámutatott, hogy a különböző szívbetegségek leginkább a fekete, illetve spanyolajkú édesapákat veszélyeztetik.

A huszonéves apák lesújtó eredményeit a tudósok azzal magyarázták, hogy ebben az életkorban a férfiak többsége még az anyagi-egzisztenciális háttér megteremtésén fáradozik, s így nehezebben tud egyensúlyt teremteni a szakmai- és a magánélete között. Ez pedig stresszt, illetve szorongást generálhat.

„Sok esetben csak az édesanyák és a gyermekek egészségét tartjuk fontosnak, és bele sem gondolunk, hogy az édesapák – illetve a fizikai-mentális állapotuk – milyen jelentős hatást képesek gyakorolni az egész családra” – húzta alá Parker.

Az adatok egyébként nem bizonyítják a közvetlen ok-okozati összefüggést, de statisztikailag szignifikánsnak tekinthetők. Mivel Amerikában a szív- és érrendszert érintő betegségek vezető haláloknak számítanak, ezért a jövőben érdemes lenne folytatni, illetve elmélyíteni az ilyen irányú kutatásokat – vélik a tanulmány szerzői.

Mindezek tudatában különösen érdekes, hogy az édesapák halálozási aránya összességében alacsonyabb volt, mint a gyermektelen férfiaké. Ez részben abból adódhat, hogy az apák idősebb korukban számíthatnak utódaik odaadó támogatására, segítségére, illetve intenzívebb családi életet is élhetnek, ami már önmagában is javíthat az egészségükön.

„Úgy kell tekintenünk az édesapákra, mint a populáció egy különleges részére, és kimagasló figyelmet kell fordítanunk a férfiak egészségére, mihelyst belépnek az apakorba” – összegezte a kutatás legfontosabb tanulságait Parker.