Beláthatatlan következményekkel jár, ha állandó nyomás alatt állsz

Összeszoruló gyomor, szapora légzés, magas vérnyomás, hasmenés vagy éppen székrekedés, fojtogató mellkasi érzés – a szervezet stresszre adott reakcióit mindannyian jól ismerjük. A veszélyhelyzetre adott szervi reakciók alapvetően a túlélést segítik, ám a krónikus, vagyis hosszú távon fennálló stressz komoly megbetegedéseket okozhat. Lássuk, hogyan hat az emésztőrendszerre!

Selye János, a magyar származású kutató így írt a stresszről: nem a stressz öl meg, hanem ahogy reagálunk rá. Mert jól tudjuk, önmagában a stressz még nem halálos – sőt az időben kapott adrenalinlöket akár életet is menthet –, ám a krónikus distressz (vagyis a kártékony stressz), ami áthatja a mindennapjainkat, bizony megbetegít. Nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy holnaptól teljesen kizárjuk az életünkből ezeket a hatásokat, nem is tehetjük meg, hiszen a munkában, magánéletben egyre-másra kisebb és nagyobb kihívásokkal kell megküzdenünk. „Ha nem tudjuk feldolgozni a minket érő, mindennapos stresszt, az hosszú távon az emésztőrendszerünkre, így az egész szervezetünkre is negatívan hat” – figyelmeztet Dr. Szőnyi Mihály, a Budai Gasztroenterológiai centrum gasztroenterológusa.

Az azonnali tünetektől az elhúzódó gondokig

Stresszhelyzetben – legyen az jó vagy rossz –, a szervezet azonnal reagál: megemelkedik a pulzus és a vérnyomás, de még a vércukorszint is, gyorsul a légzés, megfeszülnek az izmok – hogy csak néhányat említsünk a változások közül. Némelyiket azonnal érzed a bőrödön, míg más válaszreakciók szinte észrevétlenek maradnak.

Előbbi kategóriába sorolhatóak az emésztőrendszer válaszreakciói: egy nagyobb megmérettetés, fontosabb találkozó, az egész életünkre kiható esemény előtt bizony görcsbe rándul az ember gyomra. Bizonyára te is tapasztaltad már, hogy egy-egy ilyen alkalom előtt – vagyis a lehető legrosszabbkor – törtek rád emésztési problémák: vagy a hasmenéssel, vagy a székrekedéssel kellett megküzdened, de biztosan az is előfordult már, hogy a gyomoridegtől egy falatot sem tudtál lenyomni a torkodon.

A krónikussá váló stressz hosszú távon betegíti meg az emésztőrendszert. „Az állandó készenlét miatt az emésztést szabályozó paraszimpatikus idegrendszer feladatait a szimpatikus idegrendszer „veszi át”, és mivel nem az emésztés, hanem a túlélés a cél, háttérbe szorul a bélrendszer és a gyomor oxigén- és vérellátása – ha kevesebb vér jut ide, úgy lassul a belek mozgása, lassabban ürül ki a gyomor, a jó baktériumok kárára a rosszak szaporodnak el, vagyis összességében romlik az emésztőrendszer működése, egészsége. Gyulladások alakulnak ki, felborul a bélflóra egyensúlya” – sorolja a negatív következményeket Dr. Szőnyi Mihály.

A folyamatos stressz könnyen vezethet így fekélyek, reflux kialakulásához, nem ritka a hányás, hányinger sem, teszi hozzá a gasztroenterológus.

Ha a bélrendszer működése annyira lelassul, hogy napokig fennálló, gyakori székrekedéssel küzdesz, úgy egyenes az út a proktológiai betegségek kialakulásához. „Az állandósult, erőlködéssel járó székelés viszonylag hamar okoz aranyeres problémákat, hosszú távon és rosszabb esetben akár daganatok kialakulásához is vezethet. Nem véletlen, hogy a magyar férfiak körében a vastagbéldaganat a vezető halálokok közé tartozik, holott megfelelő táplálkozással, életmódváltással és gyakori szűrővizsgálatokkal megelőzhető és gyógyítható a baj” – magyarázza Dr. Szőnyi Mihály.

Olaj a tűzre: a stresszevés

Mintha nem lenne elég gondja az emésztőrendszernek a stressz leküzdésével, még egy nagy adag egészségtelen étellel is nehezítjük a dolgát. Mert legyünk őszinték: egy-egy húzósabb napon gyakrabban nyúlunk csokihoz, csipszhez, rendelünk gyorskaját és töltünk egy pohár italt magunknak. A stresszevés pedig könnyen válik szokássá: ha hosszú távon, éhségérzet nélkül nyugtatjuk magunkat étkezéssel (főleg, ha egészségtelen ételekkel), annak beláthatatlan következményei lehetnek.

A stresszevés nem csak az akaratgyengék sajátja: az ok a hormonokban keresendő. Stresszhelyzetben megnő a szervezetben a kortizol hormon szintje, ennek eredményeképpen édeset, zsírosat kívánunk, hiszen a szerotonin (boldogsághormon) bevitelére a legegyszerűbb módszernek a szénhidrátban gazdag ételek tűnnek. Pedig ezzel pont az ellenkező hatást érjük el: a finomított cukrot nagy mennyiségben tartalmazó ételek a szervezetet még több kortizol termelésére sarkallják.

Hasonlóképpen kerülendő a túlzott koffeinbevitel, ugyanis ez a stimulálószer akadályozza a D- és B-vitamin felszívódását – e két vitamint kedélyjavítóként is ismerjük, vagyis a túlzott kávéfogyasztás erősíti a szorongást. „A túlságosan zsíros ételek a stressz miatt amúgy is magas vérnyomást emelik még magasabbra, ahogyan a sós ételek is, jobb tehát kerülni a csipszet, olajban tocsogó rántott ételeket. Cukortartalmuk és dehidratáló hatásuk miatt jobb kerülni ilyenkor a röviditalokat, de még a vörösbort is” – mondja a szakember.

Talán meglepő, de stresszes időszakban a búzakorpa fogyasztása sem ajánlott (pedig magas rosttartalma miatt kifejezetten egészséges), ugyanis a benne található fitinsav gátolja a cink és magnézium felszívódását, e két ásványianyag segít a stressz leküzdésében.

Sokkal hatékonyabb a rendszeres – legalább napi fél óra – mozgás, főleg, ha az a szabadban történik. De segítenek a triptofánban gazdag ételek is. Ilyenek például a diófélék, az extra szűz olívaolaj (csökkenti a vérnyomást), a különböző halak (az Omega-3 zsírsav serkenti a szerotonin termelést és csökkenti a gyulladások kialakulásának esélyét), a teljes kiőrlésű gabonák, zabfélék (lassú felszívódású, magas rosttartalmú, energialöketet adó, B6-vitaminban gazdag étel) és a zöldségek. A spenót, a babfélék, a spárga, az avokádó és a brokkoli folsavtartalma rendkívül magas, ami serkenti a szervezetben a szerotonin és a dopamin hormon termelését. A sport és a helyes étkezés mellett nem feledkezhetünk meg a rendszeres folyadékbevitelről sem (legjobb választás a csapvíz, szénsavmentes ásványvíz és gyógyteák, édesítő nélkül), napi 2-3 liter a minimum, edzéssel töltött napokon még több fogyasztása javallott.

Fontos, hogy szánj időt a megelőzés mellett a rendszeres szűrővizsgálatokra is, 40 év felett erősen ajánlott az első gyomor- és vastagbéltükrözés, ezt követően pedig tünetmentesség esetén legalább tíz évente! Ha rendszeresen küzdesz emésztési problémákkal, ne várd meg, míg nagy lesz a baj, keresd fel a gasztroenterológust mielőbb! A stressz és a szorongás leküzdésében is érdemes szakember segítségét kérned.

Az anyag összeállításában segítséget nyújtott: Pesti és Budai Gasztroenterológiai Centrum.