A legfrissebb kutatások arról számolnak be, hogy míg eddig inkább az 50 év felettieket érintette a betegség, ma már akár a 20-as és 30-as éveikben járó férfiakat is ugyanúgy érinti és egyre gyakrabban fordul elő szívroham a 40 év alatti férfiak körében.
A jelenségnek több magyarázata is van, amelyekkel korábban már foglalkoztunk, most pedig azt vizsgáljuk meg, hogyan érdemes elemezni az okosóra adatait és melyek azok a figyelmeztető jelek, amelyek a szív rendellenes működését jelzik és amelyeket nem érdemes félvállról venni.
Nyugalmi pulzus
A pulzus, vagyis a percenkénti szívverések száma az általános egészség egyik fontos mutatója. Éppen ezért, ha a normálishoz képest emelkedettebb, az akár betegség, rendellenesség jele is lehet, ezt pedig az okosóra pulzusmérő funkciója azonnal jelzi. Az egészséges, normális pulzus lehetővé teszi a szívnek, hogy megfelelően reagáljon a napi aktivitás, a fizikai megterhelés vagy a betegségek által támasztott kihívásokra. Az általánosan elfogadott nyugalmi pulzusszám felnőtteknél 60-100 szívverés/perc közt mozog ugyan, de egy edzett sportolónál nyugalomban a 40-50 szívverés/perc is normálisnak tekinthető. A pulzusszám természetesen folyamatosan változik, hiszen olyan tényezők befolyásolják, mint a fizikai aktivitás, a napszak, az életkor, az időjárás, a hormonális változások vagy a stressz. Ezeknek a változásoknak ugyanakkor egészséges működés esetében a normál tartományon belül kell maradnia.
Szívfrekvenciás- vagy pulzus tartalék
Arra, hogy milyen mértékben terheled a szervezeted, többek között az egyre szaporább légzésből, a fokozott izzadásból és a kipiruló arcszínből lehet következtetni, ám ezek a jelek mind szubjektívek és az intenzitás mértékét meglehetősen nehéz általuk pontosan meghatározni. Az intenzitás meghatározásának legegyszerűbb objektív módja a szívfrekvencia folyamatos ellenőrzése. Ehhez nyújt segítséget az okosóra pulzusmérő funkciója.
A pulzustartalék a nyugalmi pulzus és a maximális pulzus közötti különbség. Ez rendszeres terhelés hatására nő (csökken a nyugalmi pulzus). A korral mindkét érték csökken, csak a maximális pulzus nagyobb mértékben, ezáltal a pulzustartalék is alacsonyabb értéket mutat. A pulzusszám az egyik legérzékenyebb mutatója a szervezet fizikai terhelésének. A terhelés közben mért pulzus fontos információval szolgál az adott terhelés intenzitásáról, a test pillanatnyi állapotáról, sőt hosszabb távon vizsgálva az adatokat az edzésmunkával elért fejlődésnek is jó mutatójává válik.
Az alvás minősége és mennyisége
A szív az egyetlen olyan szerv, amely soha nem nyugszik meg teljesen, így az okosóra adatai kritikusak lehetnek a szív szempontjából. A legfrissebb kutatások szerint azoknál az embereknél, akik hosszú távon 6 óránál kevesebbet alszanak, 27 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki koszorúér szűkület a plakkok lerakódása miatt. Ha az erek belső falán lerakódások, plakkok jönnek létre, melyek az erek falát beszűkítik, csökken a vérellátottság, az így kialakult érszűkület egy ellátási zavar, ami lehet tünetmentes, de a károsodás súlyos esetben infarktushoz, szívritmuszavarhoz is vezethet.
Napi aktivitás
Napi aktivitás, azaz mennyit mozogsz egy nap alatt. Ha ez az érték alacsony és hosszú távon nem mozogsz eleget, az magas vérnyomáshoz, a koleszterinszint emelkedéséhez és különböző gyulladások kialakulásához vezethet. Ha ülő munkát végzel, legalább 30-40 percenként állj fel, járj egyet, tegyél egy kört, mozgasd meg magad és igyekezz hetente legalább 2-3 óra közepes intenzitású testmozgást is rendszeresíteni.
