Az extrém hidegtől lesz csak igazán pihentető az éjszakai alvás

A franciaországi Poitiers Egyetem munkatársai szerint a tökéletes alvás titka a kellően alacsony, egész pontosan -90 Celsius-fokos hőmérséklet. Igen ám, de hol találkozhat az ember (biztonságos körülmények között) ennyire extrém hideggel, és miként javítja e különös módszer az alvásminőséget?

Napestig lehetne vitatkozni arról, hogy melyik a legsikeresebb módszer, ha a megfelelő és tartalmas alvás elérése a cél. Sokan a megnövelt fizikai aktivitásra, az egészséges táplálkozásra, esetleg a meditációra esküsznek, megint mások pedig azt javasolják, hogy lefekvés előtt kikapcsoljuk az okoseszközeinket, vagy legalábbis korlátozzuk minimálisra az esti képernyő-időnket. Ám a Franciaországban található Poitiers Egyetem kutatói most valami egészen újjal álltak elő: megfigyeléseik szerint a regeneráló alvást leginkább a szélsőségesen hideg klíma segíti elő.

A szakértők – akik a Criobiology című tudományos folyóiratban publikálták kutatásuk eredményeit – az úgynevezett kriostimulációs kamrát ajánlják az álmatlanságban szenvedők figyelmébe.

Az eszköz segítségével akár a -90 Celsius-fokos hőmérséklet is elérhető – persze ilyen viszonyok közepette csak rendkívül rövid ideig (öt percig) ajánlatos a kamrában tartózkodni egy adott nap során. E csekély idő is elégséges ahhoz, hogy számottevően javuljon az ember kedélyállapota, reggelente pedig üdén és kisimultan ébredjen – állítják a francia tudósok. A módszer egyetlen hátulütője, hogy a jótékony hatás nem rögtön, hanem csak napok múltán jelentkezik, viszont a „kriostimulációs kúra” segítségével enyhíthetők a krónikus gyulladások, sőt a demencia korai fázisában is pozitív hatást gyakorolhat a betegekre.

A kutatásban résztvevők minden egyes nap öt percet fordítottak a kriostimulációra, miközben érdemben nem változtattak napi rutinjukon (igaz, mellőzték az alkohol- és koffeintartalmú italokat, valamint szüneteltették a sportolást is). A szakemberek különböző speciális érzékelők segítségével követték nyomon, hogy miként módosul a résztvevők alvásminősége, reggelente pedig arra kérték őket, hogy töltsenek ki egy tesztet is, mely ugyanerre kérdezett rá.

Igazolást nyert, hogy az úgynevezett lassú hullámú alvás (vagy mélyalvás) átlagban 7,3 másodperccel növekedett az első két alvási fázisban. Sőt, az is bebizonyosodott, hogy a kriostimuláció enyhítőleg hat a szorongásra, valamint erősíti a jó általános közérzetet, ám ezeket a jótékony hatásokat elsősorban a női résztvevőknél figyelték meg. A tudósok ebből azt a következtetést vonták le, hogy az alváshoz ideális hőmérséklet nemenként eltérő lehet.

A téma legtöbb szakértője egyébként úgy véli, 15 és 19 Celsius-fok közötti hőmérsékleten a leghatékonyabb és a leginkább pihentető az alvás, sőt az ideális érték (18,3 Celsius-fok) tekintetében voltaképp konszenzus alakult ki a kutatók között.