Ötven év kutatásait összegezte az a közelmúltbéli tanulmány, melynek legfontosabb következtetése szerint az alváshiány, a rossz alvás nagymértékben befolyásolhatja az ember kedélyállapotát, alaphangulatát és mentális egészségét.
“Arra jöttünk rá, hogy az alvásvesztés különböző formái – a teljes vagy részleges alváshiány, illetve a töredezett alvás – érzelmi változásokat generálnak. A rossz alvás a pozitív hangulatra gyakorolta a legerősebb és legegyértelműbb hatást” – állapította meg Cara Palmer, a tanulmány társszerzője, a Montanai Állami Egyetem alvásspecialistája. “Emellett azt találtuk, hogy az alvásvesztés a szorongást is képes fokozni. Sőt, amikor különböző érzelmi hatások érték őket, az alváshiányban szenvedők jellemzően másképp reagáltak, mint azok, akik reggelente kipihenten ébrednek” – emelte ki a szakértő.
Egy átlagos felnőttnek éjszakánként legalább 7 óra pihentető alvásra van szüksége ahhoz, hogy napközben ne tapasztalja a kimerültség, a fáradtság, a hangulatingadozás jeleit.
A kutatások szerint az alváshiány nem pusztán a mentális egészséget erodálja, de elhízáshoz, sőt a különböző szívbetegségek és a demencia kialakulásához is hozzájárulhat. A felnőttek 30 százaléka – a nyilvánvaló kockázatok ellenére – éjszaka legalább egy órával kevesebbet alszik a kelleténél. Ennél is aggasztóbb, hogy tízből egy felnőtt két vagy több órás alvásdeficittel rendelkezik – közölte egy 2022-ben készült kutatás.
“Világszerte ritkaságnak számít, ha az emberek legalább heti öt éjszaka az ajánlásoknak megfelelő mennyiségű időt töltenek alvással” – árulta el Jo Bower, a tanulmány másik társszerzője, a Kelet-Angliai Egyetem munkatársa, majd megjegyezte: a globálisan is komoly problémát jelentő alváshiánynak is köszönhető, hogy az érzelmi élet és a mentális egészség zavarai egyre több ember mindennapjait keserítik meg.
