Aggasztó tendencia: a tetoválás valóban növelheti a rák kialakulásának kockázatát?

A daganatos megbetegedések száma világszerte egyre nő és egyre több fiatalt diagnosztizálnak rákkal. A kutatók próbálják megérteni, hogy milyen okok húzódhatnak meg a tendencia hátterében. Bár további vizsgálatokra van szükség, hogy minden szempontból igazolást nyerjenek az eredmények, a most felfedezett ok okozati kapcsolat több mint aggasztó.

Egy svéd tanulmány lehetséges kapcsolatot talált a tetoválások és a rosszindulatú limfóma tíousú daganatos megbetegedés között, de a szakértők további kutatások fontosságát hangsúlyozzák, egyesek szerint pedig túlzó lehet összefüggést keresni a rák és a tetoválások között – írja a CNN.

A Lund Egyetem kutatói elmondásuk szerint azért akarták elvégezni a tanulmányt, mert a tetoválás hosszú távú egészségügyi hatásairól nagyon keveset tudunk, annak ellenére, egyre több ember varrat magára. Csak az Egyesült Államokban az emberek közel egyharmadának van legalább egy tetoválása – derült ki a Pew Research Center 2023-as felméréséből.

Az eClinicalMedicine című folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmányban közel 12 ezer svéd lakos vett részt. A kutatók a lakossági nyilvántartásokból azonosítottak mindenkit, akit 2007 és 2017 között rosszindulatú limfómával diagnosztizáltak – közel 3000 embert -, és összevetették őket egy azonos korú és nemű csoporttal, akiknek nem volt rákjuk.

A rosszindulatú limfóma a nyirokrendszer rákja. Ez a szervezet azon része, amely segít a baktériumok és a betegségek elleni küzdelemben. Az ismert kockázati tényezők közé tartozik a betegség vagy immunrendszeri rendellenességek, például az AIDS okozta legyengült immunrendszer, illetve az olyan fertőzések, mint az Epstein-Barr, az életkor és a betegség korábbi előfordulása a családban. Bizonyos vegyi anyagoknak, például rovarirtó szereknek és gyomirtó szereknek való kitettség szintén növelheti a limfóma kockázatát, a passzív dohányzással egyetemben.

A tanulmány szerzői kérdőíveket küldtek az általuk azonosított személyeknek, amelyekben rákérdeztek bizonyos életmódbeli tényezőkre, amelyek növelhetik az ilyen típusú rák kockázatát, valamint arra, hogy van-e tetoválásuk.

Még azután is, hogy a kutatók figyelembe vették azokat a dolgokat, amelyek köztudottan befolyásolják a rák kialakulásának esélyét, mint például a dohányzás és az életkor, azt találták, hogy a rosszindulatú limfóma kockázata 21%-kal magasabb azoknál, akiknek legalább egy tetoválásuk volt.

Egyelőre csak összefüggést fedeztek fel, nem pedig közvetlen kapcsolatot, és a szerzők hangsúlyozták, hogy további kutatásokra lesz a lehetséges kockázati tényezőként való definiáláshoz.

A kutatók meglepetésére nem találtak bizonyítékot arra, hogy a tetoválások magasabb száma nagyobb kockázattal járna. „Egyelőre nem tudjuk, hogy miért volt ez így. Csak találgatni lehet, hogy a tetoválás, függetlenül a méretétől, alacsony fokú gyulladást vált ki a szervezetben, ami viszont rákhoz vezethet” – mondta Christel Nielsen társszerző, a Lund Egyetem docense a sajtóközleményben. „A kép tehát összetettebb, mint azt kezdetben gondoltuk”.

A vizsgálat célja nem az volt, hogy megállapítsák, mi a kapcsolat a rák és a tetoválás között, hanem hogy feltárják, van-e egyáltalán ilyen. A szakértők azonban szkeptikusak.

• A következtetés „valóban túlzó” – mondta Dr. Timothy Rebbeck, a Dana-Farber Rákintézet epidemiológusa és a Harvard T.H. Chan School of Public Health professzora, aki nem vett részt a kutatásban. „Ha én írtam volna ezt a tanulmányt, ha én lennék a szerkesztő, azt mondtam volna, hogy a következtetés az, hogy nincs bizonyíték az erős összefüggésre” – mondta. Az adatok szilárdak, mondta, de a limfóma fő kockázati tényezője nem a tetoválás.
• „Azt mondanám, hogy az üzenetnek itt annak kell lennie, hogy tényleg nem sokat tudtunk arról, hogy a tetoválás összefüggésbe hozható-e a rákos megbetegedésekkel, és ha következtetést kellene levonnom, azt mondanám, hogy az adatok azt sugallják, hogy nincs összefüggés” – mondta Rebbeck, megjegyezve, hogy egy kisebb, 2023-as tanulmány a tetoválás és a limfómák vagy a hematológiai rák közötti kapcsolatról szintén nem támasztotta alá a megnövekedett kockázatot. A 21%-os becsült hozzáadott kockázat az új tanulmány modelljeiből származik, de ez statisztikailag nem szignifikáns – mondta.
• Dr. Catherine Diefenbach, a NYU Langone Health Perlmutter Cancer Center klinikai limfómaprogramjának igazgatója szerint a tanulmányt illetően néhány dolog nem áll össze. „Ami számomra nem érthető, hogy miért nincs összefüggés a tetoválás méretével. Számomra nem igazán van értelme annak, hogy ha van immunválasz vagy toxikus válasz, akkor a nagyobb tetoválás nem befolyásolta ezt” – mondta. „Rengeteg kérdésem van ezzel a vizsgálattal kapcsolatban”. Azt is elmondta, hogy sokan megijedtek az új kutatás eredményeitől, azonban mindez még igen korai szakaszban van.

A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy ha a tetoválás valóban növeli a rosszindulatú limfóma kockázatát, annak egyik oka lehet, hogy magával a tintával van probléma. A tetoválótinta tartalmazhat rákkeltőnek minősülő vegyi anyagokat, köztük fémeket és policiklikus aromás szénhidrogéneket.

Nielsen elmondta, hogy a csapata meg fogja vizsgálni, hogy a tetoválások összefüggésbe hozhatók-e más típusú rákos vagy gyulladásos betegségekkel, például az ízületi gyulladással, a lupusszal, a magas vérnyomással és a szívbetegségekkel.

Rebbeck megjegyzi, hogy az ilyen típusú kutatásokat a nyilvánosság számára nehéz lehet értelmezni. „Azt mondanám, hogy tényleg nem sokat tudunk, de nincs erős bizonyíték arra, hogy a tetoválás rákot okozna” – mondta Rebbeck.