Az időjárásnak tényleg köze lehet a szívmegálláshoz? Meglepő, mire jöttek rá a hazai kutatók

A szakemberek szerint az időjárási adatok segítségével három nappal előre jelezhetővé válhat, mikor sokasodnak meg a kórházon kívüli szívmegállások.

A kutatók számos időjárási tényezőt aprólékos elemzés alá vontak, és rájöttek, hogy a szívmegállás szempontjából a hideg a legjelentősebb kockázati faktor. A Public Health nevű szaklapban megjelent tanulmányból kiderül: az időjárás-előrejelzésekre alapozott modellek a jövőben hathatós segítséget nyújthatnak a szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedőknek és hozzátartozóiknak a súlyosabb, fokozott kockázatú időszakokra való felkészülésben. Sőt, a mentőszolgálatokat és a különböző egészségügyi intézményeket is támogathatják a megnövekedett terheléssel való szembenézésben. A tudósok 2018 novembere és 2023 decembere között bekövetkezett, kórházon kívüli szívmegállások adatait hasonlították össze napi meteorológiai mutatókkal (pl.: hőmérséklet, szélsebesség, légnyomás, páratartalom, a levegő minősége).

Ezt olvastad már?

Piócákkal kezdődött, saját márka lett belőle – Tógyer Karina Evelin különleges története

Ha ezeket a fájdalmas tüneteket tapasztalod, hagyd abba a telefonozást

A kórházon kívüli szívmegállás még mindig az egyik leggyakoribb halálok a fejlett országokban. A helyzet Európában sem kedvező. A kontinensen évi 67-170 eset jut 100 ezer lakosra, a túlélési arány pedig még mindig nem éri el a 10 százalékot.

Ezért is fontos, hogy a szakértők időben felismerjék a hirtelen szívmegállás rizikófaktorait, valamint azokat a körülményeket, melyek révén prognosztizálhatóvá válik az esetszám-emelkedés.

A már említett tanulmány szerint a lehűlés a szívmegállás egyik legfontosabb időjárási kockázati tényezője. Minden Celsius-foknyi átlaghőmérséklet-visszaesés 1,4 százalékkal növelte a napi, kórházon kívüli esetek számát. Ami a szezonális összehasonlítást illeti, a szakemberek rámutattak, hogy télen csaknem 18 százalékkal több ilyen esemény következett be, mint a nyári hónapokban. Az eredményekből kitűnik: nem csupán a drámai, hirtelen lehűlés jelent fokozott veszélyt, hanem a csökkenő hőmérséklet is. A tudósok kiemelték: a napi 5 Celsius-fokot meghaladó lehűlés egy korai jelzőrendszerben már önmagában is kritikus riasztási küszöb lehet.

Az időjárási változások hatása nem mindig jelentkezik azonnal. Előfordulhat, hogy csak három nappal később mutatkozik meg a kórházon kívüli szívmegállások számának növekedésében. Így aztán olyan korai figyelmeztető rendszereket is kialakíthatnak a szakemberek, melyek hónapokkal korábban figyelmeztethetnek az egészségügyi ellátórendszer várható terhelésére.

Zima Endre, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára, a kutatás vezetője elmondta: egy korábbi kutatásuk során azt vizsgálták, miként hat az extrém hideg és a hőség a kórházon kívüli szívmegállások gyakoriságára. Most arra voltak kíváncsiak, hogy az időjárási mintázatok alapján előre jelezhető-e, mikor szaporodhat meg az esetszám. Ha ez megvalósítható, az lehetőséget adhat a mentőszolgálatoknak és a kórházaknak a komolyabb terhelésre való felkészülésre.

A tudósok egy olyan előrejelző modellel rukkoltak elő, amely a meteorológiai adatok alapján becsülte meg a kórházon kívüli szívmegállások napi számát. Pál-Jakab Ádám, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika rezidense, PhD-hallgatója, a tanulmány első szerzője rámutatott: a modell az időjárási és mentőszolgálatoktól származó információk felhasználásával egy-három nappal előre jelezheti, mikor ugrik meg az esetszám. A rendszer nem az egyes emberek kockázatait becsüli meg, hanem az országos szinten várható esetszámot jelzi előre.

A kutatás során nem pusztán azt határozták meg, milyen légkörfizikai- és kémiai paraméterek befolyásolják leggyakrabban a szívmegállások számát, hanem azt is, hogy ezek alapján hogyan lehet fejlett és viszonylagos pontossággal működő előrejelző-modellt alkotni.

Szilágyi Brigitta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a kutatás társszerzője elmondta: a modell kidolgozásakor a legkomolyabb kihívást az jelentette, hogy meg kellett határozni, mely napok számítanak tényleg kiemelkedőnek, aztán azt is meg kellett vizsgálni, hogy ezek milyen kapcsolatban állnak az időjárási tényezőkkel. Ezután lehetett olyan modellt fejleszteni, mely a korábbi adatok segítségével becslést ad a várható esetszámokra.

A szakemberek azt mondják, a jövőben olyan korai figyelmeztető rendszert is megalkothatnak, mely az időjárás-előrejelzések alapján segítheti a mentőszolgálatokat és a kórházakat a kapacitások megtervezésében és a várható többletterhelés kezelésében. Sőt, a jövőben a szív- és érrendszeri betegek és hozzátartozóik számára is jelezheti a kiemelt kockázatú időszakot, így az érintettek fokozott figyelmet tanúsíthatnak a figyelmeztető tünetek iránt, és gyorsabban kérhetnek orvosi segítséget.

Forrás: Public Health

Borítókép: Magnific