A „passzív” képernyőidő növelheti a demencia kockázatát

Egy friss kutatás szerint nem csak az számít, mennyit ülünk, hanem az is, mit csinálunk közben. A mentálisan passzív időtöltés növelheti a demencia kockázatát, míg az agyat aktívan használó tevékenységek védőhatásúak lehetnek.

Az utóbbi években rengeteget hallunk az ülő életmód veszélyeiről, most azonban új szempont került a képbe: az agyi aktivitás. Az American Journal of Preventive Medicine folyóiratban megjelent kutatás több mint 20 ezer svéd felnőttet követett közel húsz éven át, és meglepően árnyalt képet rajzolt az agy egészségéről.

Ezt olvastad már?

Klímaváltozás: ezért szenvedünk egyre jobban az allergiától

Zöld utat kaphat az első férfi fogamzásgátló?

Nem mindegy, hogyan ülünk

A kutatás egyik kulcs különbségtétele a „mentálisan passzív” és „mentálisan aktív” ülő tevékenységek között húzódik. A Dr. Leana Wen szerint passzívnak számít például a televíziózás vagy a háttérzene hallgatása, minden, ami minimális gondolkodást igényel. Ezzel szemben aktívnak számít az olvasás, a keresztrejtvény, a kreatív hobbi vagy a problémamegoldást igénylő számítógépes munka.

Az eredmények beszédesek:

• Ha valaki napi egy órát passzív ülés helyett aktív szellemi tevékenységre cserélt, 7%-kal csökkent a demencia kockázata.
• Egy plusz óra mentálisan aktív idő 4%-os kockázatcsökkenéssel járt.
• A mentális és fizikai aktivitás kombinációja már 11%-os csökkenést mutatott.

Az agy szereti a kihívásokat

A magyarázat kulcsa az úgynevezett „kognitív tartalék”. Az agy akkor marad rugalmas és ellenálló, ha rendszeresen kihívások érik. Az aktív gondolkodás erősíti az idegi kapcsolatokat, míg a hosszú, ingermentes időszakok évek alatt lassú hanyatláshoz vezethetnek.

A passzív időtöltés ráadásul gyakran hosszabb megszakítás nélküli üléssel jár, ami ronthatja az agyi vérkeringést, és a rosszabb alvásminőséggel is összefügghet. Ezzel szemben a mentálisan aktív elfoglaltságok gyakran társasak vagy megszakításokkal járnak és mindkettő bizonyítottan jót tesz az agynak.

Nem minden képernyőidő ellenség

A kutatás fontos üzenete, hogy nem a képernyő a probléma, hanem a gondolkodás nélküli tartalomfogyasztás. Egy nyelvtanuló app, stratégiai játék vagy online kurzus mentálisan stimuláló lehet, míg az automatikus görgetés a közösségi médiában inkább a passzív kategóriába tartozik.

Apró döntések, hosszú távú hatás

A szakértők szerint az agy egészsége a mindennapi szokásokon múlik. Az ideális recept több pilléren áll: rendszeres mozgás, minőségi alvás, egészséges étrend, társas kapcsolatok, és minél több olyan tevékenység, amely gondolkodásra késztet.

A tanulság egyszerű, mégis erős: ha már ülünk, használjuk az agyunkat. Hosszú távon ez lehet az egyik legjobb befektetés a jövőnkbe.

Forrás: CNN

Borítókép: benzoix, Freepik