Klímaváltozás: ezért szenvedünk egyre jobban az allergiától

A felmelegedő bolygó nemcsak a hőhullámokat erősíti fel, hanem a pollenszezont is. A szakértők szerint az allergiaszezon hosszabb, intenzívebb és veszélyesebb lett, és ez még csak a kezdet.

A tavasz sokaknak a megújulást jelenti, de az allergiások számára inkább a véget nem érő tüsszögést, könnyező szemeket és orrdugulást. A kutatások szerint azonban a helyzet ma már jóval több egyszerű kellemetlenségnél: a klímaváltozás szó szerint „felturbózza” a pollent, és egyre súlyosabb egészségügyi kockázatot jelent világszerte.

A jelenség egyik legsokkolóbb példája 2016-ban történt Melbourne-ben, amikor egy vihar során kialakuló úgynevezett „vihariasztma” tömeges rohamokat váltott ki. A kórházak megteltek, a mentők nem győzték a riasztásokat, és tíz ember életét vesztette. A háttérben a vihar által szétrobbantott pollenrészecskék álltak, amelyek apró allergénfelhőként zúdultak vissza a levegőbe.

Ezt olvastad már?

Zöld utat kaphat az első férfi fogamzásgátló?

Fogyás 50 felett: 5 valóban működő stratégia, amit dietetikusok ajánlanak

Hosszabb szezon, több pollen, erősebb tünetek

A tudományos konszenzus egyre egyértelműbb: a globális felmelegedés megváltoztatja a pollen termelődését és terjedését. A melegebb telek és korábban érkező tavaszok miatt a pollenszezon korábban indul és tovább tart. Egyes becslések szerint az évszázad végére akár két hónappal is meghosszabbodhat az allergiás időszak.

Ráadásul nemcsak az időtartam nő. A levegőben lévő pollen mennyisége is jelentősen emelkedik. Az Egyesült Államokban például a 2000-es évekre a pollenszint már közel 50%-kal magasabb volt, mint a ’90-es években. A fő bűnös a szén-dioxid: a növények – különösen az allergiát okozó fajok – gyorsabban nőnek és több pollent termelnek magasabb CO₂-szint mellett. Kísérletek szerint bizonyos növények akár 50%-kal több pollent bocsátanak ki, de egyes tölgyfajoknál 13-szoros növekedést is mértek.

A parlagfű különösen problémás: egyetlen növény akár egymilliárd pollenszemet is kibocsáthat. Nem véletlen, hogy Magyarországon a lakosság jelentős része érzékeny rá.

Amikor a vihar allergiarobbanást okoz

A vihariasztma jelensége külön figyelmet érdemel. Zivatarok idején a feláramlások a pollent a felhőkbe juttatják, ahol a nedvesség és az elektromos töltés apró részecskékre bontja. Ezek a mikroszkopikus allergének könnyebben jutnak mélyen a tüdőbe, ami hirtelen és súlyos asztmás reakciókat válthat ki – még olyanoknál is, akik korábban nem voltak asztmások. Az ilyen extrém események ritkák, de a klímaváltozás miatt gyakoribbá válhatnak, mivel nő a szélsőséges időjárási jelenségek száma.

Az allergia földrajza is átalakul

A felmelegedés miatt invazív növényfajok új területeken jelennek meg. A parlagfű például Észak-Amerikából terjedt át Európába, Ázsiába és Ausztráliába. A modellek szerint 2050-re a levegőben lévő parlagfűpollen koncentrációja akár négyszeresére is nőhet. Ez azt jelenti, hogy egyre több ember válik érzékennyé, és olyan régiókban is megjelenhet az allergia, ahol korábban alig volt jelen.

Mit tehetünk egy pollenben gazdag jövő ellen?

A szakértők szerint a kibocsátások csökkentése kulcsfontosságú, de helyi szinten is sokat lehet tenni. Egyes városok már célzott programokat indítottak a parlagfű visszaszorítására, és egyre nagyobb hangsúlyt kap az „okos zöldítés” is: olyan növények ültetése, amelyek kevesebb allergén pollent termelnek.

Fontos lenne a pollen- és allergénszint pontosabb mérése is, mert jelenleg sok helyen nincs megbízható, valós idejű adat arról, mit lélegzünk be.

A trendek egyértelműek: ha nem történik változás, az allergiaszezon hosszabb, erősebb és veszélyesebb lesz. A jövőben nemcsak többen fognak tüsszögni, hanem sokan súlyosabb légúti problémákkal is szembesülhetnek.

Forrás: BBC Future

Borítókép: freestocks, Unsplash