A fékpor még a kipufogógáznál is mérgezőbb?

Nagyívű kutatás zajlott a Southamptoni Egyetem Orvostudományi Karán: a tudósok laboratóriumban vizsgálták a fékpor egészségkárosító hatásait, a végeredmény pedig a legbaljósabb félelmeket igazolta.

A Southamptoni Egyetem Orvostudományi Karának munkatársai arra voltak kíváncsiak, milyen hatással lehet az emberi szervezetre az autók fékezésekor keletkező fékpor – írja az IFLScience. Tanulmányukban a kutatók négyféle fékbetét-típust vettek górcső alá: az alacsony fémtartalmú, a félfém, az azbesztmentes organikus és a hibrid kerámia változatokat. Miután az így kapott eredményeket összevetették a kipufogógáz egészségromboló hatásaival, meglepetten konstatálták, hogy arányait tekintve a fékpor a mérgezőbb.

A tudósok laboratóriumukban olyan sejteket hoztak létre, melyek segítségével képesek voltak utánozni az emberi tüdő nyálkahártyáját.

A sejteket ezt követően a fékpor és a kipufogógáz mérgező hatásainak is kitették, s a mérések egyértelműen bebizonyították, hogy az előbbi jóval nagyobb kárt tesz bennük. Az aggodalmakat csak növeli, hogy a legrosszabb eredményeket a manapság népszerű azbesztmentes organikus fékbetétek produkálták. Ezek az eszközök az optimális hőelvezető képesség miatt rézszálakat tartalmaznak. Mindez azért jelent problémát, mert – a tanulmány szerint – a rézpor olyan közismert kórokkal hozható összefüggésbe, mint a rák, az asztma vagy épp a krónikus tüdőbetegség.

A fékpor ma már a közúti közlekedésből származó kibocsátás legfőbb típusának számít, ezért is meglepő, hogy a területen semmilyen új szabályozást nem vezettek be azóta, hogy az ezredforduló környékén el kellett távolítani a betétekből az azbesztet.

Igaz, az Egyesült Államokban napirenden van a káros fékporkibocsátás gátak közé szorítása. A tervezett intézkedést a különböző vízi élőlények védelmének igényével indokolták. Az IFLScience megemlíti, hogy az Európa Unió is hasonló lépésre szánta el magát: a 2026-ban hatályba lépő Euro 7 szabványok ezen a területen is számottevő korlátozásokat vezethetnek be. Örvendetes, hogy nem pusztán a politikai döntéshozók kötelezték el magukat a nemes ügy mellett: a Volkswagen korábban már kísérletezett olyan rendszerrel, amely összegyűjti és elraktározza az emberi egészségre veszélyes fékport.

A jövőben kedvezőbbé tehetik a helyzetet az elektromos és a hibrid autók, melyek sokszor már rekuperációval fékeznek – vagyis alig-alig használják az üzemi fékrendszert. Igaz, ezek a járművek súlyosabbak, mint a hagyományos belső égésű motoros modellek, ám a fékbetéteket sokszor így is elegendő 80-100 ezer kilométerenként cserélni, ha az autóvezető hatékonyan kezeli a visszatermelést – írja a Totalcar.hu.

Ugyanakkor nyugtalanító, hogy a gumi- és a fékport olyan betegségeket hozták már összefüggésbe az orvosok, mint a tüdőrák, a tüdőfibrózis, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, vagy az asztma.