5+1 szokás, amivel észrevétlenül küldöd padlóra az emésztőrendszered

Elméletben mindannyian tudjuk: az emésztőrendszerünk egészsége kihat nem csak a mindennapi jóllétünkre, de hosszú távon is meghatározza, hogyan is érezzük magunkat a bőrünkben, számos egészségügyi probléma forrása ugyanis a bélrendszerben, gyomorban keresendő.

Nézzük, melyek azok a mindennapi (rossz) szokásaink, amelyekkel saját magunknak ártunk!

Egyoldalú táplálkozás

Lássuk be, még ha egészségesen (vagy egészségesnek titulált alapanyagokból) étkezünk is, a tányérra kerülő ételek nem túl változatosak. Átlagosan 10-15-féle növényi eredetű ételt és 3-4-féle húst fogyasztunk, a fűszerezés pedig kimerül a só-bors párosban; a diétánk gyakran jelent egyet a saláta (jégsaláta, paradicsom, uborka), rizs és valamilyen fehér hús (csirke, hal) kombinációjával. Ha étterembe megyünk, rendre hasonló ételeket rendelünk, de a konyhában sem merünk nagyon kísérletezni. Pedig megérné! Ha rendszeresen próbálnánk ki új alapanyagokat, ha az étrendünk legalább 30-35 különböző növényi alapanyagot tartalmazna, azzal rengeteget tehetnénk az emésztőrendszerünk egészsége érdekében.

Tápláljuk az emésztőrendszerünket megfelelő ételekkel, javasolja dr. Szőnyi Mihány, a Pesti és Budai Gasztroenterológiai Centrum gasztroenterológus. „Törekedjünk rá, hogy a heti menünkben minél többször szerepeljenek tisztán növényi alapú ételek. Ügyeljünk a megfelelő rostbevitelre, kísérletezzünk a fűszerekkel (bármilyen komolyabb emésztési probléma esetén előtte konzultáljunk orvosunkkal), különböző zöldségekkel, gyümölcsökkel, magvakkal, együnk minél több fermentált ételt” – teszi hozzá a szakértő.

Túl sok stressz

Már megint a stressz! Nyilván mindannyian törekszünk rá, hogy kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb életet éljünk, az idegeskedés és a szorongás azonban újra és újra eluralkodik a hétköznapokon (és megkeseríti a hétvégéket is). Pedig íme, még egy ok, amiért érdemes kezelni: mégpedig emésztőrendszerünk egészségének érdekében.

Stressz hatására akár azonnali tüneteket is produkálhatunk (például hasmenést), de a tartósan fennálló ideges állapot megbetegíti a bélflóránkat is, számos jótékony, fontos baktérium elpusztul.

Ez hosszú távon már több gondot is okozhat: a nem rendszeres székelés, az állandósult székrekedés proktológiai problémákhoz vezethet, komolyabb esetben pedig akár daganat kialakulásához is hozzájárulhat, figyelmeztet a gasztroenterológus.

Túl sok alkohol

Rossz hír: a rendszeres alkoholfogyasztás – igen, már a napi pohárnyi is! – alaposan felborítja a bélflóránk egyensúlyát. „Megbolygatja az emésztésünket, gyulladást okoz a bélrendszerben, ha rendszeresen, naponta fogyasztunk alkoholt” – hívja fel a figyelmet a szakértő. A cukros, égetett szeszek kifejezetten egészségtelenek, az időnkénti moderált, minőségi száraz vörösbor fogyasztás (heti maximum két-három deci) azonban még nem okoz gondot.

A magas cukortartalmú alkoholos italok mellett érdemes kerülni a szénsavas üdítőket is. Fogyasszunk inkább napközben minél több szénsavmentes vizet, gyógyteát, lehetőleg édesítőszerek nélkül. Napi 2-3 liter (edzésnapokon és nyáron akár 4 liter is!) folyadék fogyasztása igencsak ajánlott, amivel elkerülhető a dehidratáció és csökkenthető az emésztési problémák kialakulásának kockázata.

Túl sok cigi

A dohányzás a legsúlyosabb bűn, amit a szervezetünk ellen elkövethetünk. Jól tudjuk, hogy tönkreteszi a tüdőnket, különböző légúti megbetegedésekhez vezet, roncsolja a fogainkat, a bőrünket – és a lista még hosszan folytatható. És bizony, erősen gyengíti az emésztőrendszerünket is. „Növeli a hasnyálmirigy-gyulladás, a Crohn-betegség, a reflux, a vastagbél polip kialakulásának esélyét” – sorolja a dohányzás veszélyeit dr. Szőnyi Mihály gasztroenterológus. Ezen felül megváltoztatja a bél mikrobiom rendszerét is – természetesen nem pozitív irányban.

Túl kevés alvás

Egy rossz éjszaka után kevésbé vagyunk aktívak napközben, csökken a koncentrációs képességünk, rosszabbak a reflexeink. Ha azonban hetek, hónapok, sőt akár évek óta keveset alszunk, az már az egészségünket is súlyosan károsítja. „Kutatások bizonyítják, hogy akik rendszeresen ugyanakkor fekszenek le aludni és általában 7-8 órát alszanak, azok mikrobiomjai, emésztőrendszere sokkal egészségesebb, mint azoké, akik rendszertelenül és keveset alszanak. Ez azért is fontos, mert ha nem kiegyensúlyozott a bélflóránk, az hosszú távon emésztési panaszokhoz, elhízáshoz, cukorbetegség kialakulásához vezethet” – magyarázza dr. Szőnyi Mihály. Egy rossz éjszaka után nappal sokkal éhesebbek vagyunk, a szervezetünknek több szénhidrátra van szüksége, hogy éber maradjon, ilyenkor pedig rendszerint nem éppen egészséges döntéseket hozunk, jöhet a gyorskaja és a csoki. Mondani sem kell talán, hogy ezek az ételek sem épp az emésztőrendszerünket támogatják.

Befolyásolja a pihenésünket természetesen az is, hogy mit és mikor eszünk. Ha éjjel nassolunk, vagy éjszakai bagolyként túl későn kerülünk ágyba, előtte pedig még kifosztjuk a hűtőt, azzal kifejezetten sok kárt okozhatunk, hiszen az emésztőrendszerünknek is szüksége van a pihenésre. Ne csak a remélt fogyás miatt nem érdemes enni lefekvés előtt pár órával! Ha hagyunk időt az emésztőrendszerünknek, nyugodtabban alszunk, reggel pihentebben ébredünk. Érdemes néha időszakos böjtöt is beiktatni az életünkbe: nyolc-tíz órás szünetet mindenki kibír (este 8-tól reggel 6-ig biztosan), az emésztőrendszerünk pedig igencsak hálás lesz érte.

+1 Túl kevés mozgás

Az ülő életmód, az állandó görnyedt testtartás nem csak hátfájáshoz és elhízáshoz vezet, de az emésztőrendszerünknek is árt. Tudjuk, a sűrű hétköznapokon a sport igazi luxusnak számít, pedig érdemes időt szánni rá, legalább napi fél órát. A rendszeres sport segít csökkenteni a stresszt, elkerülhető vele az elhízás – mindkettő igen komoly rizikófaktor az emésztőrendszeri megbetegedések kialakulásában. Ráadásul több kutatás is bizonyítja, hogy a rendszeresen sportolók emésztése kiegyensúlyozottabb, ritkábban küzdenek székrekedéssel. Ha nincs is sok időnk, legalább a rendszeres sétát illesszük a napirendünkbe!

Az anyag összeállításában segítséget nyújtott: Pesti és Budai Gasztroenterológiai Centrum.