Válságban a nyugdíjrendszer, tovább emelik a nyugdíjkorhatárt Kínában

Kína a következő öt évben fokozatosan emelni fogja a törvényes nyugdíjkorhatárt, hogy megpróbáljon megbirkózni az elöregedő népességgel és a nyugdíjrendszer megrogyásával.

Az országban a várható élettartam a kommunista forradalom idején, 1949-ben még csak 36 év volt, mostanra pedig már több mint a duplája, 78 év. Összehasonlításként Magyarországon az országosan várható élettartam férfiaknál 73 év, nőknél pedig 79 év a KSH adatai szerint.

A nyugdíjkorhatár azonban továbbra is Kínában az egyik legalacsonyabb a világon – a férfiak esetében 60 év, a fehérgalléros munkakörben dolgozó nők esetében 55 év, a munkásosztálybeli nők esetében pedig 50 év. Újra, összehasonlításként Magyarországon az öregségi nyugdíjkorhatár 65 év.

A nyugdíjkorhatár emelésének terve csak egy azok közül a határozatok közül, amelyeket július végén fogadtak el a kommunista párt ötévente megrendezésre kerülő, Harmadik Plenumként ismert legfelsőbb szintű ülésén – írja a BBC.

„Az önkéntes részvétel elvével összhangban, megfelelő rugalmasság mellett, a reformot a törvényes nyugdíjkorhatár óvatos és rendezett módon történő fokozatos emelése érdekében fogjuk előmozdítani” – fogalmazott a párt központi bizottsága egy kulcsfontosságú politikai dokumentumban, amely a reformokat mutatja be. A dokumentum nem pontosította, hogy mennyivel és mikor emelik a nyugdíjkorhatárt, de egy 2023 végén kiadott kínai nyugdíjfejlesztési jelentés azt írta, hogy „a 65 év lehet a végső szám a kiigazítás után”.

A terv már néhány éve napirenden van, mivel Kína nyugdíjköltségvetése egyre komolyabb kihívásokkal küzd. Ráadásul, ha a helyzet nem változik, a következő évtizedben mintegy 300 millió, jelenleg 50-60 év közötti ember hagyja el a kínai munkaerőpiacot. Ez az ország legnagyobb korcsoportja, amely például majdnem akkora, mint az Egyesült Államok teljes lakossága.

Az állami Kínai Társadalomtudományi Akadémia 2019-ben azt mondta, hogy az ország fő állami nyugdíjalapja 2035-re kiürül – és ez a becslés még a Covid-19 világjárvány előtt készült; a pandémia pedig tovább sújtotta a kínai gazdaságot, hatása a mai napig érezhető. Ugyanakkor az ország hatalmas népessége 2023-ban már a második egymást követő évben csökkent, mivel a születési ráta továbbra is csökken.

A Global Times című állami napilap idézte a kínai demográfusokat, akik szerint a nyugdíjkorhatár emelésének terve az „önkéntességet” és a „rugalmasságot” hangsúlyozza, ami azt mutatja, hogy a hatóságok elismerik, hogy a nyugdíjba vonulással kapcsolatban nincs egyformán alkalmazható politika.

A tervet azonban nem fogadta kitörő örömmel a lakosság, az interneten számos kritikát fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban. „Azok, akik korán szeretnének nyugdíjba menni, kiégtek a fáradságos munkájuk miatt, de azok, akik kényelmes, jövedelmező munkakörben dolgoznak, nem fogják a nyugdíjazást választani. Milyen állásokhoz juthat majd hozzá a fiatalabb generáció?” – írta egy felhasználó a Weibo-n, az X-hez hasonló kínai platformon.

Egyesek szerint a nyugdíjbavonulás elhalasztása csak a nyugdíjukhoz való késleltetett hozzáférést jelentené. „Nincs garancia arra, hogy a törvényes nyugdíjkorhatár előtt még mindig lesz munkájuk” – írta egy felhasználó.