Történelmi váltás az energiaszektorban

Az EMBER energia és klímaügyi agytröszt július 30-án megjelent jelentése szerint a szélturbinák és a napelemek megelőzték a fosszilis tüzelőanyagokat, és az év első felében az Európai Unió villamosenergia-termelésének 30%-át ezek a megújuló források biztosították.

A jelentés szerint 13 tagállam 2024-ben először termel több energiát szél- és napenergiából, mint szénből és gázból. Az EU villamos energiájának 30%-át a szél- és napenergia teszi ki, ha pedig más megújuló energiaforrásokat is számításba vennének, így például a vízenergiát, ez az arány 50% lenne.

A szén, olaj és gáz elégetéséből származó áramtermelés 17%-kal csökkent 2024 első hat hónapjában az előző év azonos időszakához képest – derül ki a jelentésből.

Azt is megállapították, hogy a szennyező tüzelőanyagoktól való folyamatos elmozdulás az ágazat kibocsátásának egyharmados csökkenéséhez vezetett 2022 első féléve óta.

Chris Rosslowe, az EMBER elemzője szerint a szél- és napenergia térnyerése csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok szerepét. „Történelmi váltásnak vagyunk tanúi az energiaszektorban, ami gyorsan megy végbe”. A dokumentum szerint az uniós erőművek 24%-kal kevesebb szenet és 14%-kal kevesebb gázt égettek el 2023 első felétől 2024 első feléig. Az elmozdulás annak ellenére következett be, hogy a világjárvány és az ukrajnai háború miatt két évig tartó visszaesést követően némileg megugrott a villamosenergia-kereslet.

„Ha a tagállamok fenn tudják tartani a lendületet a szél- és napenergia bevezetése terén, akkor elkezdődik a fosszilis energiaforrásoktól való függetlenedés” – mondta Rosslowe.

Európa a világ egyik legnagyobb környezetszennyezője, és ez nemcsak az utóbbi pár évtizedre igaz, de évszázados viszonylatban is, és a többi fejlett térséggel együtt jelentősen hozzájárult a bolygót felmelegítő gázok kibocsátásához. A következményeket azonban épp az amúgy is kiszolgáltatottabb fejlődő országok sínylik meg, bár az elmúlt években Európában is szó szerint a bőrünkön érezhetjük a klímaválság következményeit. Ezzel együtt Európának ambiciózus céljai vannak a kibocsátáscsökkentés terén. Oroszország ukrajnai inváziója óta az európai vezetők erőteljesebb retorikával és lazább engedélyezési szabályokkal gyorsították fel a megújuló energiaforrásokra való átállást.

Míg azonban a napenergia-szektor jelentősen fellendült, a szélenergia-ipar a magas inflációval küzd, amit a politikusok és a közvélemény folyamatos ellenállása is tetéz. A Wind Power Europe lobbicsoport szerint az EU 2023-ban rekordmennyiségű, 16,2 GW új szélenergia-kapacitást telepített, de ez körülbelül a fele annak, amire abban az évben szükség lett volna ahhoz, hogy az évtized végére kitűzött éghajlati célok megvalósuljanak.

Az EMBER-jelentés szerint 13 tagállam az év első felében több áramot termelt szélből és napenergiából, mint fosszilis tüzelőanyagokból. Németország, Belgium, Magyarország és Hollandia érte el először ezt a mérföldkövet – állapították meg a szerzők. Andrea Hahmann, a Dán Műszaki Egyetem tudósa, az IPCC-jelentésének egyik, az energiarendszerekről szóló fejezetének társszerzője szerint a fejlemény „jelentős, de nem meglepő” – írta a The Guardian.

„2024 első hat hónapjában erős szelek voltak jellemzőek Észak-Európában, ahol a legtöbb szélenergiát termelik” – mondta. „A „határátlépés” azt bizonyítja, hogy az EU villamosenergia-átállása lehetséges, és nem szabad engednünk a pesszimizmusnak. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzések, amelyeket teljesíteni kell, tetemesek, de a megfelelő szakpolitikai intézkedésekkel megvalósíthatók.”