Németországban csak az kaphat állampolgárságot, aki elismeri Izraelt

Június végén lépett életbe Németország állampolgársági törvényének módosítása, amelynek értelmében a németországi honosításért folyamodóknak el kell ismerniük Izrael létjogosultságát – számolt be róla a CNN.

A nemrég életbe lépett jogszabály egy nagyobb állampolgársági reform része, mivel a kormánynak az utóbbi időben az antiszemitizmus erősödésével, a szélsőjobboldal népszerűségének növekedésével és az izraeli háborúval kapcsolatos heves vitákkal kell szembenéznie.

A belügyminisztérium közleménye szerint az ország honosítási vizsgája ennek részeként számos új kérdéssel egészült ki.

„A Németországban növekvő antiszemitizmusra reagálva bővült a honosítási vizsga kérdéseinek listája. Új vizsgakérdések kerültek be az antiszemitizmus, Izrael állam létjogosultsága és a németországi zsidó élet témakörében” – áll a közleményben.

A gázai háború és Berlin határozott kiállása Izrael mellett sok vitát váltott ki Németországban. Az október 7-i támadások után német törvényhozók, köztük Olaf Scholz kancellár, megismételték, hogy Izrael biztonsága Németország „államérdeke”, vagyis nemzeti érdeke. Sokan azonban azzal vádolták a hatóságokat, hogy túl messzire mentek, és megsértették a palesztinokat támogatók szólásszabadsághoz és gyülekezési szabadsághoz való jogát.

A képet tovább árnyalja, hogy Németországban él a legnagyobb palesztin diaszpóra Európában, amely a becslések szerint 300 ezer főt tesz ki. Lamya Kaddor, szír felmenőkkel rendelkező német író és iszlámkutató, aki a 2021-es választások óta a német Bundestag tagja, korábban azt nyilatkozta, hogy a németországi muszlim közösségek kiközösítve érzik magukat a közel-keleti események fényében.

„Kristálytiszta vörös vonal”

A jogszabály országos bevezetésére azt követően kerül sor, hogy decemberben Szász-Anhalt tartomány is megkövetelte az állampolgárságért folyamodóktól Izrael létezéshez való jogának elismerését. A törvény szövetségi szintű bevezetését tavaly a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) párt szorgalmazta. Az ötletet a Bundestag más pártjai is kedvezően fogadták.

A változások értelmében az állampolgárság megszerzésének folyamata is felgyorsult. Azok, akik Németországban dolgoznak és úgy ítélik meg, hogy „jól beilleszkedtek”, nyolc helyett már öt év után megkaphatják az állampolgárságot. A kérelmezőknek emellett mostantól nem kell lemondani korábbi országuk állampolgárságáról, ami korábban az első generációs bevándorlók számára követelmény volt Németországban.

Nancy Faeser német belügyminiszter a változásokat „a modern Németország iránti elkötelezettségnek” nevezte. „Aki osztja értékeinket és erőfeszítéseket tesz, az mostantól gyorsabban kaphat német útlevelet, és nem kell feladnia a korábbi állampolgársággal járó identitását” – tette hozzá.

„Ugyanakkor egyértelművé tettük: aki nem osztja az értékeinket, az nem kaphat német útlevelet. Itt egy kristálytiszta vörös vonalat húztunk, és a törvényt a korábbinál sokkal szigorúbbá tettük. Az antiszemitizmus, a rasszizmus és az emberiség megvetésének más formái kizárják a honosítást. Ezzel szemben nincs tolerancia.”

A reformra azért került sor, mert a RIAS, a németországi antiszemitizmust figyelő szervezet új jelentése szerint tavaly mintegy 83%-kal nőttek az antiszemita incidensek az országban, és jelentősen megemelkedtek az október 7-i izraeli támadás és Izrael nyolc hónapja tartó gázai katonai offenzívája után. Ezek az incidensek az antiszemita graffitiktől kezdve a fenyegetéseken át az erőszakos támadásokig széles skálát ölelnek fel.