Béke bármi áron? – Titkos terv szoríthatja sarokba Ukrajnát

Egyre több hír szól arról, hogy Washington és Moszkva titkos csatornákon dolgozik egy 28 pontos béketerven. A kiszivárgott elemek súlyos engedményeket várnának Ukrajnától, ráadásul úgy, hogy Kijev állítólag nem vett részt az előkészítésben. Nem csoda, hogy Európában is nő az idegesség, miközben amerikai katonai delegáció érkezett Kijevbe „tényfeltáró” egyeztetésre.

A terv létezéséről az Axios írt elsőként. Szerintük a javaslatcsomag területi engedményeket tartalmazna a Donbászban, illetve bizonyos fegyverek használatának feladását és akár a hadsereg létszámának felére csökkentését is. A brit Telegraph egy sajátos „bérleti” konstrukciót is említ, aminek a lényege, hogy a tényleges ellenőrzés Moszkváé lenne, míg a jogi tulajdon Kijevé Donbász esetében.

Azonban mindenképp meg kell említeni, hogy ezek az állítások mind névtelen forrásokra épülnek. A CNBC nem tudta önállóan megerősíteni a javaslat létezését. A háborús diplomácia világában a szivárogtatások gyakran tesztként működnek.

Ezt olvastad már?

Jas Bains lebuktatott egy milliárdos csalást, mégis őt perelték be

A Kreml szerint Moszkva is érdekelt egy mielőbbi orosz-amerikai csúcstalálkozóban

Ha igazak a feltételek, annak komoly ára lenne

A Donbász átengedése és az ukrán haderő jelentős megkurtítása évekkel vetné vissza Kijev védekezőképességét. Mégsem meglepő, hogy ilyen ötletek előkerülnek: a fronthelyzet feszült, a nyugati hadianyag lassabban érkezik, a költségvetés pedig egyre nagyobb nyomás alatt van.

A vita lényege ma is ugyanaz: lehet-e olyan békemegállapodást kötni, amely nem nyitja meg újra az utat egy későbbi agresszió előtt?

Washington és Moszkva óvatos: „nincs terv, de dolgozunk ötleteken”

A Kreml tagadja, hogy új békeajánlat lenne az asztalon, és a Fehér Ház sem erősítette meg a 28 pontos csomagot. Ugyanakkor Marco Rubio amerikai külügyminiszter arról írt, hogy a tartós békéhez mindkét fél részéről fájdalmas kompromisszumokra lesz szükség, és Washington folyamatosan vizsgál különböző opciókat.

Kijev mozgástere szűk, Európa bevonódást követel

Az amerikai delegáció kijevi látogatása azt jelzi, hogy Washington testközelből akarja felmérni a realitásokat. Zelenszkij szerint csak az Egyesült Államoknak van elég ereje ahhoz, hogy lezárja a háborút, és Kijev minden értelmes párbeszédre nyitott. Egy magas rangú ukrán diplomata ugyanakkor a Reutersnek megerősítette: kaptak jelzéseket amerikai javaslatokról, de a kidolgozásban nem vettek részt.

Brüsszel sem örül egy olyan folyamatnak, amely mellőzné Európát. Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint „működő terv csak akkor lesz, ha az ukránok és az európaiak is részesei a folyamatnak”.

Elemzők: kapituláció lenne, ha igaz

Az Institute for the Study of War elemzői úgy vélik, ha a kiszivárgott pontok igazak, a csomag lényegében Ukrajna „teljes kapitulációját” jelentené, és feltételeket teremtene egy későbbi, megújuló orosz agresszióhoz. Szerintük a tervezett pozíciók feladása megfosztaná Ukrajnát a védelemhez szükséges képességektől – ráadásul anélkül, hogy cserébe konkrét, ellenőrizhető orosz engedmények érkeznének. Ezek a követelések ráadásul alig különböznek a 2022-es isztambuli orosz állásponttól, amikor a frontvonalak még sokkal kedvezőbbek voltak Moszkvának.

Kijev – a nemzetközi támogatások ütemének lassulása mellett – nehéz helyzetben van. Az Egyesült Államokra támaszkodik, Európa pedig lassabban, mérsékeltebb volumenben szállít, mint a háború első hónapjaiban.

Mi jöhet most?

A következő napok kijevi egyeztetései választ adhatnak arra, hogy mennyire vehető komolyan a 28 pontos csomag. Az is lehet, hogy ez pusztán csak teszt. Egyelőre lehetséges, hogy csak szondázzák, meddig és milyen feltételekkel hajlandó Kijev engedni, és hol húzza meg a vonalat Washington és Brüsszel.

Források: CNBC, Axios, Financial Times, Reuters, The Telegraph

Borítókép: Anastasiia Krutota, Unsplash