Energiaszegénység: a globális probléma lassan a körmünkre ég

Kovács Patrik Kovács Patrik | 2024.10.11 | Gazdaság | Olvasási idő: 5 perc
Energiaszegénység: a globális probléma lassan a körmünkre ég

Világszerte egyre több háztartást érint az energiaválság, mely miatt egy egészen új kifejezés is meghonosodott a köztudatban. De vajon mi is az energiaszegénység, és miért jelent ennyire égető globális problémát?

Általánosságban véve egy háztartást akkor nevezhetünk energiaszegénynek, ha az nem képes megfizetni a fűtés vagy más kulcsfontosságú energiaszolgáltatások olyan szintjét, mely a tisztességes életminőséghez szükséges – olvashatjuk a Habitat for Humanity Magyarország honlapján. Hazánkban egyébként az energiaszegénységnek nincs egyezményesen elfogadott definíciója, de még mérőszáma sem. A kutatók legtöbbször három megközelítés alapján határozzák meg, ki is számít energiaszegénynek: a kiadások (az egyes háztartások energiakiadásai, nettó jövedelme és/vagy ezek aránya egy abszolút vagy relatív határértékhez viszonyítva), a tapasztalati mutatók (lakásminőség, bizonyos alapvető szükségletek kielégítésének képessége) és a közvetlen mérőszámok (a háztartásban ténylegesen megtapasztalt energiaszolgáltatás szintje egy meghatározott szinthez képest) segítségével.

Az energiaszegénység persze egyéb módszerekkel is meghatározható – hívja fel rá a figyelmet a Fast Company. Christopher Kittel energia-közgazdász, az MIT munkatársa megjelentetett egy tanulmányt, mely megpróbálja egzakt módon definiálni a jelenséget.

Kittel és munkatársai szerint valaki akkor számít energiaszegénynek, ha havi jövedelme több mint 6 százalékát energiakiadásokra fordítja. Ám ha ez az arány eléri a 10 százalékot, akkor „súlyos” energiaszegénységről beszélhetünk. A kutatók egyébként úgy látják, a probléma egyre riasztóbb méreteket ölt. „Ahogy a klímaváltozás fokozódik, egyre több energiára lesz szükségünk a légkondicionáló berendezések működtetéséhez, ami pedig szükségszerűen növelni fogja az alacsony jövedelmű háztartások terheit” – véli Kittel.

Noha a megújuló energiaforrások (például a nap- vagy a szélenergia) ma már sokkal olcsóbban hozzáférhetőek, mint korábban, ezt a változást az átlagemberek egyelőre nem érzékelik, amikor a fűtésszámlájukra pillantanak. A közgazdászok egy része szerint a megújuló energia globális szintű terjedése akár még fel is hajthatja az energiaárakat, ami persze nem szándékos folyamat, hanem a piac belső törvényszerűségeiből adódik. A dekarbonizáció elkerülhetetlen folyamata során tehát egyre nagyobb nyomás nehezedik a már egyébként is energiaszegény fogyasztókra.

A Habitat for Humanity Magyarország év elején publikált lakhatási jelentéséből kitűnik, hogy idehaza különösen lesújtó az összkép. A két évvel ezelőtt, 2022 augusztusában bevezetett rezsiemelés a honi háztartások mintegy kétharmadát érinthette.

Az alacsony jövedelmű háztartásokra sajnos különösen jellemző, hogy régi építésű, romló állapotú, szilárd tüzelőanyaggal fűtött családi házban élnek, ami nemcsak környezeti, de egészségügyi kockázatot is jelenthet.

Évente körülbelül 130 ezer lakásban kellene „mélyfelújítást” végezni ahhoz, hogy elérjük a 2050-re kitűzött karbonsemlegességet, de a jelenlegi helyzet alapján úgy tűnik, hogy ennek csupán a töredékére lesz támogatás. A felújítás viszont igen költséges, és minél szerényebb jövedelemből gazdálkodik egy család, annál kisebb eséllyel tudja majd finanszírozni a munkálatokat. A zömében rossz állapotú lakásokban ma a háztartási kiadások 19 százalékát fordítják lakhatásra, s ennek jelentős része energetikai kiadás. A Habitat for Humanity Magyarország számításai szerint hazánkban ma egymillió ember minősül energiaszegénynek.

A szervezet szerint a legfőbb probléma, hogy az állami lakhatási, épületfelújítási és rezsitámogatásokban szinte egyáltalán nem jelennek meg a szociális szempontok. Ha viszont ez utóbbiak is érvényesülnének, és nem a közösből támogatnák azokat, akiknek jövedelméből lakhatásra, rezsire és felújításra is telik, akkor értékes források szabadulnának fel. Így aztán azok is belevághatnának az energetikai korszerűsítésbe, akiknek korlátozottak az anyagi lehetőségeik. Ez nem csupán az energiaszegénységet mérsékelné, de Magyarország energiahatékonyságát is fokozná.

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként az újdonságokról!