Egyre több a kár, egyre kevesebb a fedezet – bedőlhet a biztosítási rendszer?

A klímaváltozás nemcsak az időjárást forgatja fel – hanem a globális pénzügyi rendszert is. A világ egyik legnagyobb biztosítója szerint ha így folytatjuk, hamarosan elérkezhetünk arra a pontra, amikor bizonyos területeken egyszerűen megszűnik az értelme a biztosításnak. A következmények nemcsak a pénzügyi piacokat, hanem a mindennapi életünket is alapjaiban érinthetik.

Az Allianz igazgatósági tagja, Günther Thallinger szerint a világ vészesen közelít ahhoz a klímaszinthez, ahol a biztosítási modellek már nem tudnak lépést tartani a veszteségekkel. Egy LinkedIn-bejegyzésben úgy fogalmazott: az extrém időjárás miatt teljes eszközkategóriák „valós időben veszítik el” értéküket.

A biztosítás az a láthatatlan fogaskerék, ami mozgásban tartja a gazdaságot – fedezetet nyújt a veszélyekre, lehetővé téve a befektetéseket és hiteleket. Ha ez a rendszer omlik össze, dominóhatás következhet.

Thallinger szerint a természeti katasztrófákból származó gazdasági károk körülbelül kétharmada már most sincs biztosítva. Ez hatalmas társadalmi problémát jelez, hiszen így a terhet nem a biztosítók, hanem az emberek, vállalkozások és kormányok viselik.

„Ha ez a rés még jobban kitágul, egy ponton túl már egyszerűen nem tartható fenn a társadalmi egyensúly – túl sok lesz a fedezetlen kockázat” – mondta a CNBC-nek adott interjúban.

A problémát nem csak az Allianz látja. Az Európa egyik legnagyobb biztosítójának számító Zurich Insurance Group szerint is „riasztóan sötét” a kilátás. Az év eleji Los Angeles-i erdőtüzek például rámutattak arra, hogy még a leggazdagabb országok sincsenek felkészülve a klímaváltozás következményeire.

A Zurich Insurance Group adatai szerint az elmúlt 30 évben a biztosított károk inflációval korrigált értéke évente átlagosan 5,9%-kal nőtt, miközben a globális GDP csak 2,7%-kal. Magyarán: a károk jóval gyorsabban nőnek, mint a világ gazdasági teljesítménye.

Ha ez a trend folytatódik, a klímakockázati biztosítás díjai az egekbe szökhetnek. A Zurich Insurance Group szerint ez akár oda is vezethet, hogy egyes vállalatok vagy magánszemélyek már nem lesznek hajlandók – vagy képesek – megfizetni ezeket az összegeket. Ez pedig megbéníthatja a biztosítási piacot.

Egyes városokat már nem lehet megvédeni

Thallinger szerint van, amit már most sem lehet megoldani – még a leggazdagabb országokban sem. „Ha a jelenlegi klímapolitikát folytatjuk, 2,7–3 fokos felmelegedés felé tartunk. Ebben a világban már nem lehet megvédeni Amszterdamot, ha három métert emelkedik a tengerszint. Ez egyszerűen lehetetlen.”

A müncheni székhelyű Munich Re vezető klímatudósa, Tobias Grimm viszont óvatosabb. „Nem gondolom, hogy a világ biztosíthatatlanná válna – inkább az ár lesz a kérdés. Ha egészségesek a piaci feltételek, és a díj megfelelő a kockázathoz képest, akkor kínálunk biztosítást.”

Szerinte a gond az, hogy még mindig túl sok ingatlan épül kockázatos helyeken – például Los Angeles peremvidékén, az erdőtüzek által sújtott villanegyedekben.

Az igazi kérdés: meddig lehet ezt így csinálni?

A biztosítási piac még tartja magát, de a jelek szerint már nem sokáig bírja ki alkalmazkodás nélkül. A globális gazdaság alapjai közé tartozik a biztosítás, és ha ez az alap meginog, annak mindannyian megérezzük a következményeit – nemcsak a tőzsdén, hanem a mindennapi életünkben is.