Drámai fordulat: soha nem látott mélypontra süllyedt a tengeri jégtakaró

Februárban a bolygónk sarkvidéki jégtakarója történelmi mélypontra csökkent – figyelmeztetnek a tudósok. Az Európai Unió Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálata szerint a globális tengeri jég területe új napi minimumot ért el február elején, és a hónap hátralévő részében is az eddigi rekord alatti szinten maradt.

„A melegebb világ egyik következménye a tengeri jég olvadása” – mondta Samantha Burgess, a szervezet igazgatóhelyettese a The Guardian kérdésére. „Mindkét póluson rekordközeli vagy rekordalacsony jégtakarót mértünk, ami az összesített globális jégtakarót minden idők legalacsonyabb szintjére lökte.”

Számok, amik sokkolnak

Az adatok szerint az északi-sarki jég februárban 8%-kal maradt az átlag alatt, míg az Antarktiszon 26%-kal volt alacsonyabb a jégtakaró az ilyenkor szokásosnál. A műholdas megfigyelések az 1970-es évekre nyúlnak vissza, míg a történelmi feljegyzések a 20. század közepéig.

A tudósok korábban is extrém hőmérsékleti anomáliákat figyeltek meg az Északi-sarkon, de a február elején több mint 20 fokkal az átlag fölé emelkedő hőmérséklet különösen aggasztó.

„A tengeri jég hiánya azt jelenti, hogy a sötét óceáni felszín több napfényt nyel el, ami tovább gyorsítja a globális felmelegedést” – magyarázta Mika Rantanen, a Finn Meteorológiai Intézet klímakutatója.

2025 februárja az eddigi harmadik legmelegebb február volt a feljegyzések kezdete óta. A globális hőmérséklet 1,59°C-kal volt magasabb az iparosodás előtti szintnél, és az elmúlt 20 hónapból 19 alkalommal meghaladta a 1,5°C-os küszöbértéket.

A drámai csökkenés újabb bizonyíték arra, hogy bolygónk gyors ütemben melegszik. 2024-et hivatalosan is a legmelegebb évként jegyezték fel, és a The Guardian elemzése szerint a világ felszínének kétharmadát sújtották rekordhőmérsékletek.

„A térség gyors ütemben melegszik, és a helyzet csak akkor fordítható vissza, ha azonnal és drasztikusan csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását” – mondta Richard Allan, a Readingi Egyetem klímakutatója, aki szerint az Északi-sarkvidék jövője rendkívül borús. „Ez nemcsak a sarki jégtakaró megmentése miatt lenne fontos, hanem azért is, hogy mérsékeljük az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségeket és a hosszú távú tengerszint-emelkedést.”

Meddig halogathatjuk a cselekvést?

A tudósok szerint a világ már most is a klímaváltozás vészjelző fázisában van, és minden további halogatás csak súlyosbítja a helyzetet. A tengeri jég csökkenése nemcsak az északi-sarki jegesmedvékre és az antarktiszi pingvinekre van hatással, hanem az egész bolygó éghajlatára.

A kérdés nem az, hogy a jég olvadni fog-e – mert már olvad. A valódi kérdés az, hogy hajlandóak vagyunk-e változtatni, mielőtt késő lenne.

(Kiemelt kép: William Bossen / Unsplash)