Ebben a magyarországi régióban bizonyultak a leghalálosabbnak a nyári hőhullámok
Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói nemrégiben utánajártak, hogy az elmúlt tizenegy év során mely hazai megyéket érintették a legsúlyosabban a nyári hőhullámok, s hol regisztrálták a legnagyobb többlethalálozást.
Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársai új tanulmányukban rámutattak: Magyarország déli és délkeleti részében az elmúlt tizenegy év során nyaranta átlagosan két-három hőhullámos hét fordult elő, ám a kánikula egészségügyi következményeit szemrevételezve már jóval összetettebb kép tárult eléjük – derül ki a Másfélfokon közzétett új közleményből. Tudvalevő: hőhullám idején az emberi szervezet szempontjából nem csupán a napi csúcshőmérséklet a mérvadó – legalább ennyire lényeges, hogy mennyire melegek az éjszakák, azaz kap-e esélyt a testünk a regenerálódásra. Minél hosszabbra nyúlik az éjjeli enyhülés nélküli, folyamatos meleg, értelemszerűen annál nagyobb terhelést kell elviselnie az emberi szervezetnek. Ebből adódik, hogy a hőhullámok hatását a legbiztosabban a napi átlaghőmérséklettel lehet mérni: ez az adat pontosan jelzi az olyan forró időszakokat, ahol már az éjszakák sem adnak enyhülést. Magyarországon a másod- és harmadfokú hőségriadóhoz is ezt a küszöböt használják: ha a napi átlaghőmérséklet legalább három napon át 27 Celsius-fok felett alakul – szögezik le a szakemberek.
Ezt olvastad már?
5 modern és tudományosan igazolt módszer a szívünk védelmében
Az elmúlt 11 évben, vagyis 2015 és 2025 között a május-szeptemberi időszakban a hőhullámos hetek legnagyobb számban az ország déli és délkeleti részén fordultak elő.
Csongrád-Csanád megye áll a lista élén 33 héttel, majd sorban Békésben 29, Bács-Kiskunban 27, Jász-Nagykun-Szolnokban 23 ilyen hetet találtak a kutatók a maximálisan lehetséges 240 hét alatt, ami azt jelenti, hogy nyaranta átlagosan 2-3 héten át terhelte az ott élők szervezetét a folyamatos, extrém meleg.
Mindez szemléletesen tükrözi azt, amit a kutatók már korábbi elemzéseik során is tapasztaltak: az országos átlag sok esetben elleplezi a valódi területi különbségeket, ugyanis az északi vagy hegyvidéki térségek lefelé húzzák az átlagokat: Nógrádban csupán egyetlen ilyen hetet lehet találni, és Vas megyében is mindössze hármat.
A hőhullámok terhe nem egyenletesen oszlik meg az országban, az ELTE munkatársai így megvizsgálták a megyei többlethalálozást, vagyis azt, hogy a hőhullámos hét alatt mekkora az adott megyében a hőhullámos héten kívüli átlagos halálozási szinttől vett eltérés. A komolyabb hőhullámok idején az átlagos heti többlethalálozás több megyében kifejezetten erős jelként jelentkezik. Tolnában 35%, Baranyában 28%, Jász-Nagykun-Szolnokban 26%, Bács-Kiskunban 25%, Békésben és Budapesten 24% körüli többlethalálozás történt a 2015 és 2025 közötti időszakban. Érdemes felhívni rá a figyelmet, hogy intenzív hőhullámos hétből csak néhány fordult elő a vizsgált 11 év alatt: Csongrád-Csanádban 2015-ben, 2017-ben, 2022-ben egyszer-egyszer, míg 2024-ben háromszor is. Érdekesség, hogy Csongrádban csak 20% körüli a többlethalálozás, miközben köztudottan ez Magyarország egyik legmelegebb régiója.
Egy korábbi, szintén a Másfélfokon publikált cikkben bemutatott hazai eredmény szerint 2005 és 2014 között a hőhullámos napok alatt átlagosan nagyjából 15%-kal nőtt a napi halálozás, a nagyon hőhullámos 2015-ös nyáron pedig átlagosan 17%-os többlethalálozást detektáltak. A kutatók friss elemzése az intenzív hőhullámok esetén ennél magasabb értékeket mutat. Eredményeik alapján pontosan azonosíthatók azok a megyék, ahol a közegészségügyi rendszereket, a szociális ellátórendszereket, továbbá a hőhullámokhoz köthető stratégiákat célzottabban kellene fejleszteni.
Forrás: Másfélfokon
Tetszett? Oszd meg másokkal is!
A szerzőről
Neked ajánljuk
