Négy munkahelyi norma, amit a Z generáció nem bír

A Z generáció egészen más perspektívából szemléli a munka világát, mint a korábbi korosztályok. Négy érzékletes példa örvén világítjuk meg az egyre markánsabban érzékelhető generációs szakadékot.

Az a nemzedék, mely most lép be a munkaerőpiacra, jellemzően egész másképp viszonyul a hosszú évtizedek során megcementesedett munkahelyi normákhoz, mint a korábbi korosztályok képviselői – derül ki a Worklife cikkéből. Az ifjú dolgozók pontban 17 órakor távoznak az irodából, ténylegesen ki is veszik a betegszabadságukat, mi több, olykor zavarba ejtő őszinteséggel beszélnek a mentális egészségükről.

Sőt, az is elmondható róluk, hogy a munkahelyi kommunikációjuk során oldottabb, lazább nyelvezetet használnak, és jelenleg is tanulják, hogyan alakítsák ki a munka és a magánélet egyensúlyát.

„Az, hogy képesek vagyunk beszélni a mentális egészségünkről, hogy megosztjuk egymással a frusztrációinkat, hogy elmondjuk a főnökünknek, ha úgy érezzük, túl alacsony a fizetésünk, hogy korábban elhagyjuk a munkahelyünket, mert úgy látjuk, nem becsülnek meg minket – szerintem ezek mind jó dolgok, és hogy őszinte legyek, a pályám elején álmodni sem mertem volna ilyesmiről” – fogalmazott Josh Bersin globális iparági elemző, a Josh Bersin Co. HR és vállalati tehetségtanácsadó cég vezérigazgatója.

A szakember hozzáfűzte: a munkavállalók legifjabb generációja arra is képes, hogy az összes korábbi korosztály munkavállalóit maga mellé állítsa az irodai normák megváltoztatásában.

„A Z generáció, valamint az annál is fiatalabb, a munkaerőpiacra frissen belépő nemzedékek valóban képesek újradefiniálni a munka fogalmát. Az idősebb vezetőket is arra ösztönzik, hogy olyan alappilléreket fogalmazzanak újra, mint a munkahelyi identitás, az egyéni határok vagy az önérdekérvényesítés” – mondta Rajesh Varrier, az Infosys digitális tanácsadó cég vezetője.

De vegyük is sorra, melyek azok a munkahelyi normák, melyeknek a Z generáció ilyen következetesen „ellenszegül”!

1. Ha lejár a munkaidejük, tényleg távoznak az irodából

A korábbi munkavállalói nemzedékek számára a pontos munkahelyre érkezés, és a munkaidő lejárta utáni kései távozás afféle általános magatartási kódexnek számított, még akkor is, ha ezt nyilvánosan sosem deklarálták. Azokban az időkben, amikor még nem léteztek a ma már adottnak vett digitális technológiai fejlesztések, a késő esti – már-már éjszakába nyúló – munkavégzés szinte magától értetődőnek számított. Az ilyesmit a munkaigényesebb projektek egyébként is megkövetelték. És nem szabad alábecsülnünk a jelenlét kultúráját sem: ha a főnök a munkaidő lejárta után sem hagyta el az irodát, akkor gyakran az alkalmazottai is követték a példáját. A Z generációs munkavállalók többsége viszont nyíltan kijelenti: nem hajlandó a magasabb produktivitás látszatát kelteni csak azért, hogy értékes szabadidőt vonjon el saját magától. A jelenlét kultúrája egyébként – az ifjú munkavállalók bátor és határozott ellenérzései dacára – könnyen megerősödhet, hiszen a Covid-időszak lecsengésével egyre több nagyvállalat hívja vissza az alkalmazottait az irodába.

2. Valóban kiveszik a betegszabadságukat

A korábbi munkavállalói korosztályoknál általánosnak számított, hogy egy alkalmazott még akkor sem élt a betegszabadság lehetőségével, ha egészségi állapota ellehetetlenítette számára a hatékony munkavégzést. A koronavírus-járvány e tekintetben is számos újdonságot hozott: a pandémia óta a munkáltatók már nem követelnek megfeszített tempójú munkát azoktól a dolgozóktól, akik szemlátomást betegek. A Z generáció tagjai egyébént különösen fontosnak tartják, hogy – ha egészségük romlása indokolja – kivegyenek egy-egy betegnapot.

3. Nem kezelik többé tabuként a mentális egészséget

A régebbi munkahelyi kultúrában rendre megbélyegezték azokat az alkalmazottakat, akik kendőzetlen őszinteséggel beszéltek a mentális egészségükről. Ez a stigmatizáció mára a múlté, s e tekintetben is a Z generáció hozta el a valódi forradalmat. Tagjai immáron kertelés nélkül, rokonszenves nyíltsággal boncolgatják a témát, ezáltal is okafogyottá téve az azzal kapcsolatos – részben sajnos máig létező – előítéleteket. A Monster State of the Graduate Report című tavalyi jelentésében hozzávetőleg 1000 diploma előtt álló főiskolást faggattak arról, hogy fontos-e számukra a mentális egészség munkahelyi megvitatása. A megkérdezettek 92 százaléka igenlő választ adott a kérdésre.

4. Egészen más nyelvezetet használnak, amikor a munkahelyükön kommunikálnak

Az új, fiatal munkavállalók számára mindig komoly erőpróbát jelent a megfelelő munkahelyi kommunikációs stílus megtalálása. Kétségtelen: nem is olyan egyszerű sikerrel balanszírozni a kimért professzionalizmus és az oldott, hétköznapi könnyedség szélsőségei között. A kutatások szerint a Z generáció képviselői esetében az utóbbi stílus felé billen a mérleg nyelve. Az ifjú alkalmazottak szívesen használnak mókás e-mail aláírásokat, de a szlenget, a káromkodásokat és a szarkazmust is előnyben részesítik az irodai kommunikáció során. Természetesen akadnak olyan vezetők, akik mindezt nehezen, vagy egyáltalán nem tolerálják. A ResumeBuilder.com 1500 megkérdezett bevonásával készített felméréséből kiderül, hogy a munkáltatók 50 százaléka már most is munkahelyi kommunikációs tanfolyamokat kínál beosztottjai számára, 18 százalékuk pedig éppen hasonló lépést fontolgat. A szakértők egyetértenek abban, hogy a Z generáció kommunikációs stílusa nemkívánatos félreértések és ellentmondások forrása lehet. A nemzedék tagjai ugyanakkor fontosnak tartják, hogy a számukra leghitelesebb nyelvezetet válasszák, amikor a munkahelyükön másokkal társalognak, ugyanis ezt tartják a biztonságérzet és az önazonosság-tudat egyik legfontosabb zálogának.