Minden borulhat a hazai kriptopiacon: százezreket érinthet a törvénymódosítás

A Magyar Közlöny egyik június végi számából derült ki, hogy a kormány rövidesen változtat a kriptoeszközökkel való visszaélésekkel kapcsolatos szabályokon. A törvénymódosítás számos kérdést, na meg jókora értetlenséget hagyott maga után a piacon.

Nemsokára új szabályok vonatkoznak majd a kriptoeszközökkel kapcsolatos visszaélésekre – írja a Forbes.hu a Magyar Közlöny június 23-ai számában ismertetett törvénymódosításra hivatkozva. A friss rendelkezés értelmében akár két év börtönbüntetés is kiszabhatnak arra a személyre, aki „jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybevételével jelentős értékű kriptoeszközt pénzre vagy más kriptoeszközre átvált.” Abban az esetben, ha az átváltás „különösen nagy” értéken történik, három, ha pedig „különösen jelentős” értéken, akkor akár öt év börtönnel is szankcionálható. Sőt, a jövőben szabadságvesztéssel sújthatják a szolgáltatót, ha „megfelelőségi nyilatkozat” hiányában vált kriptót.

A törvénymódosítás általános bizonytalanságot hozott, mivel a részletszabályok meglehetősen homályosak, így sokan azt sem tudják, pontosan milyen kritériumoknak kellene megfelelniük a közeljövőben.

Kezdetben úgy tűnt, a törvénymódosítás július elején lép életbe, ám a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) június utolsó napján közzétett egy tájékoztatást, ami egyértelművé teszi: a törvényi szabályokat csak az elnöki rendelet kihirdetését követő 60. naptól kell alkalmazni, tehát egyelőre még nem bírnak jogi kötőerővel.

Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke a Forbes.hu kérdésére elmondta: az évek óta különösen szigorú szabályozással működő vállalatok szintén büntetőjogi intézkedéseket kockáztathatnak, amennyiben nem szüntetik meg a tevékenységüket.

A helyzetet némileg bonyolítja, hogy Magyarországon nemrég lépett életbe az Európai Unió Markets in Crypto-Assets (MiCA) szabályozása. A különböző cégek horribilis összegeket áldoztak arra, hogy megfeleljenek a világ legátfogóbbjának tekintett szabályozás kritériumainak – akár hazánkban, akár más uniós országban. A „vadnyugati állapotokat” a korábbi EU-s csomag már megszüntette, a szakértők zöme tehát eleve értelmetlennek tartja a hazai törvénymódosítást, hiszen az – a rigorózus uniós szabályozás miatt – lényegében okafogyottá vált.

A Magyar Közlöny alapján a büntetések nemcsak a szolgáltatókra, de akár a körülbelül 500 ezer magyar kriptobefektetőre is kiterjedhetnek. Nem egyértelmű például, hogyan kell eljárni akkor, ha valaki egy külföldi, MiCA engedéllyel igen, de magyar „validációval” nem rendelkező vállalatnál vesz Bitcoint. Papíron ugyanis őt is felelősségre vonhatják, és börtönbüntetésre ítélhetik.

A szakértők szerint csak az ötmillió forintnál nagyobb értékű tranzakciók minősülhetnek bűncselekménynek, ezt viszont lehetetlen kijátszani azzal, hogy egymás után rövid idővel ennél alacsonyabb értékben váltunk kriptót, ha ezek összértéke túllépi az ötmilliós határt.

Honti Roland, a Cryptofalka alapítója nem tartja valószínűnek, hogy a törvénymódosítás az ügyfeleket is érintse. Ugyanerre a megállapításra jutott a Kriptoakadémia elemzése is, mely szerint az új szabályozás mögött nem sejlik fel a magánszemélyek, illetve a hétköznapi felhasználók kriminalizálásának szándéka.

Rövid ideig úgy tűnt, hogy a validált szolgáltatók felügyeletét a jövőben az SZTFH végzi a Magyar Nemzeti Bank helyett, de a hatóság június végi tájékoztatásából kiderül, hogy e jogkört továbbra is a jegybank gyakorolja majd.