Lassul az infláció, de nem az árrésstop a valódi oka

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által péntek reggel közzétett adatokból kitűnik: áprilisban 4,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel ezelőtt.

Nem az elemzői konszenzusnak megfelelően alakultak az áprilisi inflációval kapcsolatos számok, amiket pénteken tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – írja a hvg.hu. A szakemberek ugyanis abban bíztak, hogy az év negyedik hónapjának adatai jelentős csökkenésről árulkodnak majd. Csupán az volt kérdéses, hogy sikerül-e a Magyar Nemzeti Bank által már épp elfogadhatónak tartott 4 százalékos szint alá tornázni az infláció szintjét. Nos, a frissen publikált statisztikák végül nem az optimista várakozásokat igazolják: áprilisban 4,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel ezelőtt.

Márciushoz képest pedig 0,2 százalékkal növekedtek az árak egy hónap leforgása alatt. Noha 2024 novembere óta ez a legkedvezőbb adat, még így is aggasztóan magasnak mondható. Sokatmondó ugyanis, hogy a 2-4 százalék közti toleranciasávba tavaly december óta nem sikerült visszatérni.

Egy hónappal ezelőtt, amikor jelentős mértékben csökkent az áremelkedés üteme, a kormány pedig az árrés korlátozásának sikerességét hangsúlyozta, a szakértők mindenkit óva intettek attól, hogy az áprilisi statisztikák ismerete nélkül vonjon le messzemenő következtetéseket a lassulásból. Ennek oka, hogy a KSH minden hónap 1-je és 20-a között gyűjti össze az adatai alapját képező árakat, az árrés szabályát pedig március 17-én vezették be, a teljes hatás tehát a mostani statisztikákon látszik igazán.

Az Európai Unión belül eddig 21 ország áprilisi adatai váltak nyilvánossá, s ezek alapján elmondható, hogy a magyar infláció a második legmagasabb az észt után.

Noha a kormány ígéretet tett rá, hogy megfékezi az élelmiszerár-inflációt, e fronton sem épp rózsás a helyzet. Igaz ugyan, hogy egy hónap alatt 1,3 százalékkal mérséklődtek az élelmiszerárak, és akadt példa nagyobb mértékű csökkenésre is (például a tejtermékeknél, a baromfihúsnál, a cukornál, a kolbásznál és az étolajnál), de a 2024-es szinthez képest még mindig vannak drasztikus drágulások (problémás például, hogy a tojás ára 26,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt, de a liszt, a csokoládé, a kakaó és a kávé esetében sem sokkal fényesebb a helyzet).

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter megpróbálta belevonni az árháborúba a telekommunikációs szektort, sőt a bankokat és a biztosítókat is, ami azt eredményezte, hogy számos cég önként vállalta díjai befagyasztását, elkerülve a kormánnyal való konfrontációt. Ennek dacára a telefon- és az internetdíj most 1,6 százalékkal magasabb, mint egy hónapja, az egy évvel ezelőtti szintet pedig 4,2 százalékkal múlja felül.

Az elemzők egyébként sokáig azt gondolták, hogy mivel a szolgáltató szektorban már év elején beépítették az árakba az adó- és béremeléseket, ezért már nem jöhet újabb nagy drágulási hullám. Nos, a friss statisztikák nem ezeket a derűlátó elképzeléseket igazolják: márciusról áprilisra 0,8 százalékkal emelkedtek a szolgáltatások átlagos árai.

A hvg.hu cikke kiemeli: az inflációt voltaképpen a benzinár csillapította. Az üzemanyagok egy év alatt 7,1 százalékkal, március óta pedig 1,4 százalékkal lettek olcsóbbak.

A Portfolio.hu ugyanakkor hozzáteszi: ha a kormány nem vezeti be az árrésstopot, az infláció akár 1 százalékponttal is magasabb lehetett volna áprilisban, vagyis elérhette, illetve meghaladhatta volna az 5 százalékos szintet is. És noha a felületi kezelésnek köszönhetően a statisztikák relatíve kedvezőek, az árszínvonal-emelkedés valójában még mindig hatalmas problémája a magyar gazdaságnak.

Az új adatok valószínűleg nem késztetik majd arra az MNB-t, hogy változtasson monetáris politikai elképzelésein. Az lenne az optimális, ha a kamatpolitika nem venné figyelembe az árrésstop ideiglenes hatásait. A kaotikus globális környezet alááshatja a pénzügyi stabilitást, a jegybank tehát továbbra is kitarthat korábbi ígérete mellett, miszerint a jövőben is marad a 6,5 százalékos irányadó kamatszint.