Mégsem teremt új munkahelyeket a mesterséges intelligencia ?

Mo Gawdat, a Google X korábbi pénzügyekért felelős igazgatója nemrég leszögezte: önámítás azt gondolni, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése munkaerőpiaci bővülést eredményezhet.

Az egyiptomi származású szoftvermérnök-vállalkozó, Mo Gadwat hosszú évekig dolgozott a Google X (a techóriás innovációs laboratóriuma) pénzügyekért felelős igazgatójaként. A szakembert nemrég a Diary of a CEO (Egy vezérigazgató naplója) című podcast látta vendégül, s a beszélgetés alkalmával Gawdat kijelentette: nem érdemes abban reménykedni, hogy a mesterséges intelligencia majd új munkahelyeket teremt – írja a CNBC. Az üzletember saját, Emma.love nevű startupját hozta fel példaként: elmondása szerint két másik szakemberrel – na meg az AI segítségével – fejlesztette ki a vállalkozás alapjául szolgáló applikációt, miközben az ilyen jellegű feladatok kapacitásigénye régen sokkal nagyobb volt. Gawdat szerint hajdanán egy 350 főből álló gárda végezte volna el azt a munkát, amit ő két társával együtt abszolvált.

A mérnök hozzátette: a jövőben azok a foglalkozások is el fognak tűnni, melyek emberi közreműködést igényelnek. Gawdat szerint eljön majd az idő, amikor már nem lesz szükség sem vágókra, sem podcasterekre, sem pedig menedzsmentre, hiszen a mesterséges intelligencia ezeken a területeken is át fogja venni az irányítást.

A CNBC Bill Gates korábbi nyilatkozatát is felidézte, melyben a Microsoft egykori alapítója megjósolta, hogy az AI egyszer majd az orvosi és a tanári hivatást is „felszámolja”.

Az általános mesterséges intelligencia „minden létező téren felülmúlja majd az embereket, beleértve a vezérigazgatói munkakört is” – tekintett a jövőbe Gawdat, majd hozzátette: „Eljön majd az idő, amikor a legtöbb inkompetens CEO-t lecserélik a mesterséges intelligenciára.”

Az üzleti világ más jeles képviselői – köztük Mark Cuban amerikai üzletember-médiaszemélyiség és Jensen Huang, az Nvidia alapító-vezérigazgatója – pár fokkal derűsebben látják a jövőt. Szerintük a mesterséges intelligencia működtetéséhez szükséges készségek elsajátítása nagy versenyelőnyt is jelenthet majd a munkaerőpiacon. Nem szabad elfelejteni, hogy a chatbotok beprogramozása, fejlesztése és betanítása emberi közreműködést igényel, és e skillek nem csupán elsajátíthatók, de taníthatók is.

Mark Cuban gyerekeknek szóló, ingyenes „mesterséges intelligencia kiképzőtábort” hozott létre, Jensen Huang vállalata, az Nvidia pedig olyan chipeket és szoftvereket gyárt, melyek kulcsfontosságúak a mai generatív rendszerek működtetése szempontjából, s lehetővé teszik az AI napi szintű használatát olyan műveleteknél, mint a tervezet- és vázlatírás vagy az elektronikus levelezés.

Bár a globális munkaerőpiacon a munkáltatók 41 százaléka tervez létszámcsökkentést az AI miatt, 77 százalékuk szeretné továbbképezni az alkalmazottait, hogy azok hatékonyabban alkalmazhassák a mesterségesintelligencia-eszközöket – derül ki a Világgazdasági Fórum (The World Economic Forum) 2025-ös A munka jövője (Future of Jobs) jelentéséből. Sőt, a munkaadók 47 százaléka készül arra, hogy kiüresedő-elértéktelenedő pozícióban lévő munkaerőt csoportosítson át a szervezeten belül. Látható tehát – összegez a CNBC cikke -, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése egyelőre nem fenyeget „világméretű kirúgási hullámmal”.

Gawdat AI-központú jövővíziójának egyébként vannak pozitív elemei is. A vállalkozó szerint a majdani gazdasági és munkaerőpiaci átrendeződés kiváló lehetőséget teremthet arra, hogy az emberek újragondolják a hivatásukhoz fűződő viszonyukat. A mesterséges intelligencia miatti leépítések, elbocsátások rengeteg egzisztenciális problémát okozhatnak, de akár arra is sarkallhatják majd az érintetteket, hogy több időt töltsenek a családjukkal, új hobbikat fedezzenek fel, elmélyedjenek a filantrópiában, és újrafogalmazzák a saját identitásukat.

A techiparban sokan szorgalmazzák az úgynevezett univerzális alapjövedelem (universal basic income – UBI) bevezetését, ami azt jelenti, hogy egy adott ország minden polgára havi pénzösszeget kapna az élete megkönnyítése érdekében, e juttatáshoz azonban nem társulna semmilyen munkakövetelmény. Gawdat szerint egy ilyesfajta intézkedésnek döntő szerepe lehetne egy mesterséges intelligencia „uralta” társadalomban, ahol a hagyományos szakmák egy része nem létezik többé.

Akármilyen jövő is közelít felénk, egyvalami tagadhatatlan: a mesterséges intelliencia immáron nem merő fikcó, nem távoli science fiction, és többé „tűnékeny érdekességként” sem kezelhetjük. Az életünket és a munkánkat is forradalmasítani fogja, ez nem kétséges – csak az a kérdés, hogy mégis hogyan.