Árfolyamzuhanás sújtja a kínai tőzsdéket, melynek mértéke Hongkongban a legnagyobb. A tőke a japán és az indiai börzékre menekül.
Azért Hongkongban a legsúlyosabb a kínai tőzsdeválság, mert a városállamban lényegében rugalmasan, kötöttségektől mentesen zajlik a részvények adásvétele – mutat rá az Economx cikke. Jóval keményebb szabályok érvényesülnek a sanghaji és a shenzeni tőzsdéken, ahol az eladási lehetőségek is szűkösebbek – így fordulhat elő, hogy egyes kínai vállalatok részvényei 36 százalékkal olcsóbbak Hongkongban, mint a szigorúbb elvek szerint működő kínai piacokon.
A most tetőpontjához érkezett folyamat előzményei 2021-ig nyúlnak vissza, amikor a kínai hatóságok számos befolyásos tőzsdei céget világítottak át, amikre aztán indokolatlanul súlyos büntetéseket szabtak ki. Mindez több befektetőt arra ösztönzött, hogy elhagyja a kínai piacot.
2022-ben globálisan is észlelhető volt az árfolyamok gyengélkedése, amit az inflációs válság okozott. A kínai tőzsdeválság ekkor még kevésbé volt feltűnő, hiszen tökéletesen illeszkedett a világtrendbe. Az év végi hullámvölgyet egy rövid felívelő szakasz követte, ám a kínai piacokon ennek sem volt számottevő hatása, miközben másutt az index már sokéves rekordokat döntöget.
A kínai részvények árfolyamcsökkenése szorosan összekapcsolódik az ázsiai nagyhatalom gazdasági nehézségeivel. Ez utóbbiak látványosan kidomborodnak például az ingatlanszektorban, de más területen is éreztetik a hatásukat. Kínának komoly fejfájást okoz, hogy az ellátási láncok korábbi akadozása miatt egyes gyártók a felvevőpiacok közelébe települtek, de a kormány korábbi, az egyes cégeket hátrányosan érintő “szabályozási láza” is sokakat sarkallt arra, hogy áttegyék székhelyüket a szomszédos Indiába.
Januárban már a pánik egyértelmű jelei mutatkoztak a kínai tőzsdéken: a sanghaji index 27 ezer pontig esett, Hongkongban pedig még ennél is jóval nagyobb a zuhanás mértéke. Nem csoda, hogy most mindenki egyszerre akar megszabadulni a kínai részvényeitől, a tőke pedig a japán és az indiai börzékre menekül.
A Bloomberg szerint Kína csaknem 300 milliárd dolláros intézkedéscsomaggal fordítaná meg a zavarba ejtő részvénypiaci folyamatokat. A befektetői bizalom helyreállítására tett kísérletek mindeddig nem hoztak sikert.
