Kimerült középvezetők, széteső csapatok – miért most kellene újragondolni a menedzserszerepet?

A munkahelyi sikereket gyakran hősies vezérigazgatók, vakmerő újítók és inspiráló víziók viszik a hátukon. De a háttérben – csendben, észrevétlenül – ott vannak a menedzserek, a középvezetők is. Ők azok, akiknek az asztalára minden végül visszakerül: a teljesítmény, a csapatmorál, a konfliktuskezelés. Még akkor is, ha az irányt nem ők határozzák meg, és az eszközök sincsenek teljesen a kezükben.

A Gallup friss kutatása kimondja, amit sokan már éreztek: a menedzserek kiégtek és elégedetlenebbek, mint valaha. És ami talán még riasztóbb: ők érzik magukat a legrosszabbul a szervezeten belül. Több stresszről, szomorúságról, elszigeteltségről számolnak be, mint azok, akiket vezetnek.

Ez nem csupán egy HR-téma. Ez üzleti válság.

Amikor egy vezető érzelmileg elhasználódik, annak nyoma lesz. A megbeszélések laposak, a kreatív ötletek elhalnak, a fluktuáció felerősödik. A Gallup szerint a csapatelköteleződés 70%-ban a vezetőn múlik. Ha ő nincs rendben, a csapat sincs.

Sokan közülük nemcsak a határokat feszegetik, de már túl is lépték őket. Miközben adminisztratív feladatokba temetkeznek, csapatot irányítanak, érzelmi támogatást nyújtanak, és próbálnak motiválni, a saját fejlődésükre alig marad idejük. Négyből egy menedzser úgy érzi, még mindig nem tudja igazán, hogyan vonja be csapatát vagy fejlessze embereit.

Sokan az AI-tól várják a megváltást. Nem alaptalanul – a mesterséges intelligencia képes átvállalni az ismétlődő feladatokat, időt szabadítva fel olyan tevékenységekre, mint a mentorálás vagy a stratégiai gondolkodás. De egy dologra képtelen: embernek lenni.

Egy felmérés szerint a dolgozók többsége ma már jobban bízik a robotokban, mint a saját vezetőjében. Ennek oka nem feltétlenül a menedzser hibája. A rendszer évek óta túlterheli őket, és most csodálkozunk, hogy meginog a bizalom.

A jövő vezetőjének nem az adatbányászatban kell jónak lennie, hanem abban, hogy képes-e egy nehéz beszélgetést empatikusan, mégis határozottan végigvinni. Tud-e bizalmat építeni, jelen lenni, érzékelni a csapat rezdüléseit?

Ideje újratervezni a vezetőképzést

A vezetőfejlesztés ma gyakran olyan, mint egy prémiumtermék: csak kiválasztottaknak jár. A menedzserfejlesztés viszont tömegcikk – sablonos tréningek, kontextus nélküli videók, papíron jól mutató tananyagok. Csakhogy a kiégés nem egyforma, és a fejlődés sem lehet az.

Egy kezdő vezetőnek nem kézikönyvre van szüksége, hanem emberi mentorra, aki segít az identitásváltásban. Egy középtávon toporgó menedzsernek új célokra, újrakeretezett karrierútra van szüksége. Egy szenior vezetőnek őszinte visszajelzésekre és biztonságos gondolkodási térre.

Ha nem kérdezel, nem tudsz segíteni

A legtöbb szervezet teljesítményt mér, nem fáradtságot. A kiégés nem mérhető célmutatókban. Csak kérdésekben. „Hogy vagy valójában?” – ennyire egyszerű. Vagyis: ennyire nehéz.

A jó vezetés nem robotizálható. Nincs rá szoftver. De van rá lehetőség. Ha időben és valódi figyelemmel fektetünk be azokba, akik a hátukon viszik a szervezetet.