Karrierszünet: védekezés a kiégés ellen vagy a jövő felélése?

Habár a career break, azaz karrierszünet kifejezés Magyarországon még nem terjedt el, világszinten egyre gyakoribb jelenség, hogy a munkavállalók saját lelki, szellemi és fizikai feltöltődésük érdekében kilépnek egy időre a mókuskerékből. De mit szólnak ehhez a munkáltatók?

A LinkedIn tavalyi felmérése szerint a munkavállalók közel kétharmada (62 százaléka) tartott már szünetet a karrierjében pályafutása egy bizonyos pontján, további 35 százalékuk pedig szívesen kipróbálná a lehetőséget a jövőben – írja a CNBC. A kihagyásnak számos oka lehet: a hátterében meghúzódhatnak szülői teendők és kötelezettségek éppúgy, mint egészségügyi problémák, megnövekedett utazási kedv, vagy a munkavállalók rémálma, a kiégés.

Egy másik kutatás rámutatott, hogy a 25 éves vagy annál idősebb délkelet-ázsiai munkavállalók főként egészségügyi gondok és a karrierváltás szándéka miatt vonulnak hosszabb-rövidebb ideig tartó szünetre, de az okok között találjuk a gyermeknevelést, a másokról (rokonokról, családtagokról) való gondoskodást és az utazás iránti vágyat is.

Bár világszerte egyre többen élnek a karrierszünet nyújtotta lehetőségekkel, a gyakorlat mégsem túl népszerű a munkavállalók körében – mondja Jenn Lim, a Delivering Happiness nevű szervezeti tanácsadó cég vezérigazgatója. Sokan még az önéletrajzukban sem tünteti fel a több hónapos, esetleg évekig elhúzódó kihagyásokat, ugyanis attól tartanak, hogy a munkáltatók kirúgásra, a munkaerőpiaci versenyben vagy a céges környezetben nyújtott rossz teljesítményre gyanakszanak, ha szembesülnek a hiátussal.

Pedig a valóság sokszor nem igazolja ezeket az előfeltevéseket. Inkább arról van szó, hogy az alkalmazottak többsége ma már nem feltétlenül híve a lineáris karrierívnek. Sokan egyszerűen szeretnének kiszabadulni a mókuskerékből, friss perspektívára, impulzusokra és némi nyugalomra vágynak, hogy ismét felépítsék önmagukat, majd újratájolják szakmai iránytűjüket.

A munkavállalókat elsősorban a félelem vezérli, amikor úgy döntenek, hogy egy-egy karrierszünetet eltitkolnak a potenciális munkáltatójuk elől.

Pedig nincs okuk különösebb aggodalomra, hiszen tagadhatatlan, hogy a multinacionális cégek az elmúlt években egyre nagyobb rugalmasságról tesznek tanúbizonyságot ebben a tekintetben is. A munkáltatók főként az őszinteséget részesítik előnyben: a LinkedIn adatai szerint nagyobb az esély rá, hogy visszahívják az állásra jelentkező aspiránst, ha pontosan tudják, miért tartott szünetet a karrierjében.

Ugyanakkor a jelenséggel szembeni előítéleteket bizonyítja, hogy öt nagyvállalati munkaerő-felvevő vezetőből négy inkább más jelentkező mellett dönt, ha azt tapasztalja, hogy az adott aspiráns szakmai életútjában több hónapos vagy akár több éves hiátus tátong. Pedig a karrierszünet az esetek többségében nem ambícióhiányról vagy lustaságról árulkodik, hanem nagyobb öntudatosságról, a mentális és fizikai egészség melletti szoros elköteleződésről. Ezek pedig nyilvánvalóan pozitív értékek, melyeket főként azok a munkáltatók nem ismernek fel, akik nincsenek tisztában a modern élet komplexitásával.

A karrierszünet technikailag többféleképpen is kivitelezhető.

A legjobb megoldás, ha fizetés nélküli szabadságra mész (ilyenkor a jogviszony nem szűnik meg, a munkáltató köteles lesz újra visszavenni, ráadásul a régi feltételek mellett). Egyesek azonban nagyobb horderejű váltást terveznek, és felmondanak a munkahelyükön, hogy majd akkor keressenek új állást, amikor úgy érzik, ideje véget vetniük a szünetnek.