Így számolt le Ferenc pápa a Vatikán pénzmosási botrányaival

Amikor Ferenc pápa 2013-ban elfoglalta a pápai trónt, a világ leginkább teológiai reformtörekvéseit figyelte. Csakhogy a háttérben egy másik, legalább ennyire jelentős átalakulás vette kezdetét – ezúttal nem a hit, hanem a pénzügyek terén. A Vatikán gazdasági rendszere ugyanis addigra súlyos válságba került: átláthatatlanság, pazarlás és pénzmosási ügyek árnyékolták be az egyház megítélését – írja a Portfolio.

A 2010-es évek elején több vizsgálat is fényt derített arra, hogy a Vatikáni Bank (IOR) számos, egyházhoz nem kötődő szereplő – üzletemberek, politikusok, sőt bűnözők – számára biztosított számlát. 2010-ben például az olasz hatóságok 23 millió eurót zároltak pénzmosás gyanújával. A botrányok miatt a bankkártyák letiltása és az ATM-ek leállítása is megtörtént. Ezek a visszásságok jól mutatták, mennyire sürgető volt a pénzügyi rendszer megtisztítása.

Új intézmények, új szellem

Ferenc pápa első intézkedései között szerepelt a Gazdasági Titkárság létrehozása, amely gyakorlatilag a Vatikán „pénzügyminisztériuma”. Emellett megalapította a Gazdasági Tanácsot, amelyben bíborosok és világi szakértők együtt dolgoztak a változásokon. A cél: egységes számviteli rendszer, transzparens költségvetés és szigorúbb ellenőrzés.

Kiemelkedő szerepet vállalt a folyamatban George Pell bíboros, aki 2014-től irányította a titkárságot – emlékeztet a lap. Nemzetközi szintű könyvvizsgálatokat vezetett be, és szigorította a költségvetési szabályokat – még akkor is, ha ez komoly belső ellenállást váltott ki.

Az IOR átalakítása központi eleme volt a reformnak. 2013 után több mint 4000 számlát zártak be, amelyek nem vallási szervezetekhez tartoztak. A bank 2023-ban már 30,6 millió eurós nyereséggel zárt, 14 ezer aktív számlát kezelt, és 5,38 milliárd eurós eszközállománnyal rendelkezett – immár teljesen megfelelve az átláthatósági előírásoknak.

Az APSA, a Vatikán vagyonkezelője, 2023-ban több mint 2,7 milliárd eurós vagyont felügyelt, és közel 460 millió eurós pozitív eredményt könyvelhetett el. Az ingatlan- és tőkepiaci eszközök kezelését is szigorúbb szabályozás alá vonták.

A Péter-fillér néven ismert adományalap – amely eredetileg jótékonysági célokat szolgált – szintén reform alá került, miután botrány robbant ki egy luxusingatlanba fektetett jelentős összeg miatt, 2023-ban 52 millió euró gyűlt össze, de az alap továbbra is külső forrásokra szorult.

A reformok eredményeként jelentősen csökkent a pénzmosásgyanús tranzakciók száma: 2024-ben 79 ilyen esetről számolt be a Vatikán pénzügyi felügyelete, ami 36%-os visszaesést jelent az előző évhez képest. Ugyanakkor továbbra is akadnak nehézségek: a nyugdíjalap 1,4 milliárd eurós hiányt halmozott fel 2024-re, és a működési deficit is súlyos – 2022-ben 33 millió euró, 2023-ban már 83 millió lehetett (utóbbit hivatalosan nem erősítette meg a Vatikán).

A pápa 2021-ben fizetéscsökkentést rendelt el: a bíborosok fizetését 10%-kal, más alkalmazottakét 3–8%-kal faragták le, éves szinten több millió eurót spórolva az intézkedéssel. Emellett központosították a beruházásokat és új közbeszerzési szabályokat is bevezettek.

Bár a teljes átláthatóság és stabilitás még messze van, Ferenc pápa pénzügyi reformjai valódi változást hoztak. A következő pápa már nem egy pénzügyileg romokban heverő Vatikánt örököl – de a kihívások még mindig komolyak. A cél világos: olyan egyházat építeni, amely nemcsak erkölcsileg, hanem gazdaságilag is példamutató.

(Kiemelt kép: MTI)