Hogyan kezeld a csapaton belüli frusztrációt vezetőként?

A koronavírus-járvány alapjaiban rengette meg a társadalom biztonságérzetét. Számos, korábban biztosnak hitt dolog vált egyik napról a másikra bizonytalanná és ha most valamelyest csökkennek is a korlátozások, még mindig nem látjuk a pandémia végét.

A türelem véges, a frusztráció és a stressz pedig a bizonytalanság természetes velejárói, amelyek akarva-akaratlan, a munkahelyre is begyűrűznek. Hogyan kezeld vezetőként a csapaton belüli frusztrációt, hangulatingadozást, esetleges dühöt úgy, hogy az ne menjen a hatékonyság rovására?

A frusztráció és az önuralom elvesztése a munkahelyen nem újdonság.

Számos tanulmány kimutatta, hogy az élet minden kihívása közül a munkahelyi stressz jelenti a legjelentősebb nyomást, ami az elmúlt két évben általános haraggal, aggodalommal és szomorúsággal társult – mutat rá a Gallup legfrissebb kutatása. A felmérésből kiderül, hogy egyre több konfliktus származik az otthoni munkavégzésből, illetve a megváltozott kommunikációs szokásokból, az előrejelzések szerint pedig a hibrid működés hatására ez csak fokozódni fog.

Vezetőként nem vagy felelős azért, hogy mindenki mindig boldog legyen, de az rajtad is áll, hogy a bizalom és az általános mentális biztonság része lesz-e a vállalati kultúrának. Hogyan kezelheted vezetőként a csapaton belüli frusztrációt?

Vegyél egy nagy levegőt, mielőtt reagálnál

Természetes, hogy a csapat érzései hatással lesznek a te hangulatodra is. Mielőtt viszont impulzívan reagálnál a csapaton belüli konfliktusra, először vegyél egy nagy levegőt, nyugodj meg és hozd egyensúlyba saját érzelmeidet. Ha történetesen együtt érzel a csapat aggodalmaival, de nem tudod hogyan oldhatnád meg a helyzetet, előfordulhat, hogy tagadással, eltereléssel reagálsz. Ha érzelmileg eltávolodsz a csapatodtól, az első reakciód a támadás lehet, hogy megvédd magad. A kutatások azt mutatják, hogy ez a válasz gyakrabban fordul elő, ha úgy érzed, hogy kiközösített a csapat, mert az összetartozás természetes emberi szükséglet. De a védekezés csak több kölcsönös haragot vált ki.

A tagadás, a témaváltás és a harag elleni védekezés is ösztönös, de nagyon hatástalan a vezetésben. Felesleges pszichológiai távolságot teremtenek közted és a csapatod között. Tehát ahelyett, hogy ilyen módon reagálnál, először összpontosíts a saját érzelmeid stabilizálására.

Fontos, hogy ne személyeskedésnek vedd a csapaton belüli dühöt, veszélyforrás helyett adatként, információként tekints rá. Idővel lehetőséged lesz megosztani a véleményed, de a probléma megoldásához fontos, hogy először ne ragadj bele a csapat érzelmeibe, ne vedd át a frusztrációt. Ne feledd, hogy bármit is érez a csapatod, értékes betekintést nyújt vezetői szerepedbe. Ha ellenállsz a kezdeti kísértésnek, hogy azonnal véleményt formálj, ítélkezz és védekezésképp kifogásokat sorolj, sokkal hatékonyabb megoldási stratégiával reagálhatsz.

Mutass megértést a csapat problémájával kapcsolatban

Miután elfogadtad a visszajelzést, miszerint a csapat frusztrált anélkül, hogy megítélnéd őket vagy magadat, tiszta fejjel és nyitott szívvel foglalkozhatsz a problémával.

Ne próbáld elnyomni és ne hagyd figyelmen kívül a haragjukat. Ehelyett igyekezz jobban megismerni a helyzetet, kérj további információt, ha szükséges, ami a csapat számára azt fogja jelenteni, hogy törődsz az embereiddel. A stressz az élet természetes része, ha hatékonyan kezelik, még katalizátora is lehet a csapat lendületének.

Biztosíts egy biztonságos teret a csapat számára, ahol szégyenérzet vagy a megtorlás miatti félelem nélkül beszélhetnek és ösztönözd őket arra, hogy lépjenek kapcsolatba veled és találjatok közösen olyan új megoldást, amit minden fél megért és elfogad.

Fogalmazzátok át együtt a csapat közös célkitűzéseit

Miután az érzelmeket levezettétek azáltal, hogy párbeszédre hívtad az embereket és megismerted a frusztráció forrását, arra irányíthatod a figyelmet, hogy ezt az érzelmet konstruktív eredményekké alakítsátok át.

A kutatások kimutatták, hogy proaktívabbá válik az ember és növeli a motivációt, ha a negatív érzelmeket és a figyelmet a harcról egy olyan csatára irányítod, ami mások számára is előnyös. Ha vezetőként képes vagy segíteni a csapatod az érzelmek szabályozásában és a frusztráció kezelésében, nemcsak mindenki jobban érzi majd magát a munkahelyen, de több kreativitást is megmozgat azzal kapcsolatban, hogy milyen változtatásokat hajtsanak végre és hogyan kezdjenek hozzá az új célok megvalósításához.

Ezenkívül a célok és elvárások meghatározott módon történő megtervezésével a negatív érzelmeket kitartássá és nagyobb teljesítménnyé transzformálhatod. Ha az emberek olyan célokat tűznek ki, amelyek magukban foglalják a siker elérésére való törekvést a kudarc elkerülése helyett, a frusztráció nagyobb kitartáshoz és elkötelezettséghez vezethet.

Érdemes persze azt is átgondolni, hogy a vezetői tevékenységednek van-e olyan vakfoltja, ami hozzájárulhat a problémához. Számos dolog okozhatja a felgyülemlett frusztrációt, a megoldáshoz viszont kulcsfontosságú, hogy vezetőként hogyan kommunikálsz a csapattal kollektíven és egyéni szinten – egyaránt fokozhatja a feszültséget vagy javíthatja a bizalmat.