Életműrekordok születtek a Virág Judit Galéria őszi árverésén

Kádár Béla Concertina című festménye 110 millió forintos leütési árával, valamint Schönberger Armand Abszintivók című festménye 85 millió forintos eladási árával életműrekordot döntött a Virág Judit Galéria őszi árverésén, amelyet vasárnap este tartottak a Budapest Kongresszusi Központban.

“Az amerikai magángyűjteményből előkerült Kádár Béla-festményre 40 millió forintról indult a licitálás, majd több ajánlat érkezése után a festmény árát 110 millió forintnál ütötték le. Ez az összeg megdöntötte Kádár eddigi magyarországi életműrekordját, a festő eddigi legmagasabb hazai rekordja 90 millió forint volt” – mondta el az MTI kérdésére Törő István, a galéria ügyvezető igazgatója az árverés után.

Ugyancsak életműrekordot ért el Schönberger Armand Abszintivók című festménye, amelynek indulóára 28 millió forint volt, és végül a művészt és feleségét ábrázoló olajfestmény 85 millió forintért cserélt gazdát. Ilyen magas áron még soha nem kelt el Schönberger-kép magyarországi aukción, a festő korábbi leütési csúcsa 44 millió forintot ért el.

Schönberger Armand Abszintivók című festménye

Mindkét festő komoly elismeréseket szerzett külföldön. Schönberger Armand Pozsonyban, Nagyváradon, 1932-ben pedig Malmöben rendezett sikeres kiállításokat. Kádár Béla pedig jelentős sikerrel szerepelt Németországban és Amerikában az 1920-as évektől. Képeit nemcsak magángyűjtők vásárolták meg, hanem neves amerikai és európai múzeumok is.

A Concertina című festményt Kádár vitte ki hajóval egy amerikai tárlatra a húszas évek közepén. Először az 1928-as brooklyni kiállításon volt látható, majd New Yorkban, Philadelphiában, San Diegóban és Phoenixben is bemutatkozott.

Az utóbbi kiállításról szóló cikkében a The Arizona Republic című rangos amerikai folyóirat Kádárt olyan nagy festőkhöz hasonlította, mint Fernand Léger vagy Picasso. Az 1970-es években az alkotás egy Los Angeles-i magángyűjteménybe került, ahonnan hosszas előkészületek után tért vissza Magyarországra.

Jól szerepelt az árverésen Kádár 1931-es Kompozíció (Lányok csendélettel) című műve is, amely kikiáltási árának csaknem kétszereséért, 16 millió forintért cserélt gazdát.

Magas áron, 44 millió forintért kelt el Scheiber Hugó Sturm-bál című festménye is, amelyen Herwarth Walden berlini galériájának egyik hírhedt, futurisztikus díszletekbe öltöztetett bálja elevenedik meg. A legendás Der Sturm az avantgárd európai fellegvára volt az 1920-as években, a galéria művészei között találjuk Oskar Kokoschkát, Marc Chagallt és Moholy-Nagy Lászlót is. Scheiber a húszas években több kiállításon is szerepelt a német fővárosban, az 1925-ös festményének a kikiáltási ára 28 millió forint volt.

Nagy érdeklődés övezte Czóbel Béla 1941-ben készült, feleségét ábrázoló hátaktját is, amelynek árát 30 millió forintnál ütötték le. A művész érett korszakát reprezentáló festményre 24 millió forinttól indult a licitálás.

Czóbel Béla hátakt című festménye

Szőnyi István Hajnali táj című, 1923-as festménye 16 millió forintért, Berény Róbertnek az 1920-as évek közepén készült Eta olvas című alkotása 11 millió forintért kelt el. Czigány Dezső 1915 körül készült Csendélet virágokkal és gyümölcsökkel című olajképét 16 millió forintért árverezték el, míg kikiáltási árának több mint a duplájáért, 17 millió forintért cserélt gazdát Gulácsy Lajos Sárga ruhás nő virágcsokorral című olajképe, Vaszary János Virágok és porcelánok című csendéletét pedig 20 millió forintnál ütötték le. (MTI)

(Kiemelt kép: Scheiber Hugó Sturm-bál című festménye)