Devizahitelben úsznak a magyar vállalkozások

Csúcsot döntött a vállalatoknál a devizahitelek összege, a cégek a magas forintkamatok miatt inkább így finanszírozták a működésüket – írja a Bank360.hu hozzátéve, hogy a vállalkozások a forintkölcsöneiket inkább visszafizették, ezek közül csak a rövid lejáratú és a folyószámlahitelek nőttek, míg a beruházásokra inkább devizás konstrukciókat vettek igénybe.

Tavaly év végén már 6546,6 milliárd forint volt a hazai vállalkozások devizahiteleinek az állománya, ami történelmi rekordnak számít. A Magyar Nemzeti Bank friss adataiból az is kiderül, hogy a teljes vállalati hitelállomány fele már devizahitel, ilyen magas utoljára 2014-ben volt az arány cégeknek nyújtott kölcsönökön belül.

Tavaly a hazai vállalatok összesen 200 milliárd forinttal vettek fel több hitelt, mint amennyit törlesztettek.

Ezen belül azonban óriási különbségeket látni a forintos és devizás finanszírozás között. A forinthiteleknél a tőketörlesztések összege csaknem 320 milliárd forinttal meghaladta a felvételekét, míg a devizahitelekből 520 milliárd forinttal többet vettek fel a cégek, mint amennyit visszafizettek. A cégek tehát a forinthiteleik helyébe egyre inkább devizahiteleket vettek fel. A forint gyengülése ezen felül mintegy 430 milliárd forinttal duzzasztotta fel a céges devizahitelek teljes összegét.

A bankok egész évben panaszkodtak, hogy miközben a lakossági hitelezés csúcsokat döntött, a vállalati piac mélyrepülésben van. Még úgy is, hogy a Baross Gábor Hitelprogram teljes összege hamar elfogyott, és a Széchenyi Hiteleket is a piacinál sokkal jobb kamattal lehetett felvenni.

A cégek elodázták a beruházásaikat, arra vártak, hogy új pályázatok jelennek meg, ezek azonban késtek. Az sem kedvezett a hitelfelvételnek, hogy az év elején még két számjegyű volt a BUBOR, az a referenciakamat, amelyhez a legtöbb vállalati hitel kamatát árazzák a bankok.

A vállalati hitelekre vonatkozó kamatstop március végén megszűnt, ez is óvatosságra inthette a cégeket. Több ágazat is volt, ahol emiatt csökkent a hitelfelvétel. A mezőgazdaság uniós programokra várt, emiatt mind a hitelek, mint a lízingek mennyisége csökkent. A hitelállomány 647,7 milliárd forint volt az év végén, 16,9 milliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül is a forinthitelek mennyisége több mint 52 milliárd forinttal 490,7 milliárd forintra csökkent, ami hároméves mélypont. A hagyományosan forinthitelt választó agrárcégek is devizahitelt vettek fel tavaly, a devizahitel-állomány ebben a szektorban 156,8 milliárd forintos történelmi csúcson állt december végén. Három évvel ezelőtt ennek az ötöde, alig 30 milliárd forintnyi devizahitel volt az agrárszektorban.

A többi szektorban sem volt ez másként. A forint hitelállomány csak két fontosabb ágazatban nőtt tavaly, az egyik a kereskedelem és gépjárműjavítás volt, a másik a “szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység”. Emellett az “egyéb tevékenységnél” mért az MNB minimális bővülést.

Az összes többi ágazat nettó törlesztő volt a forinthiteleknél, jelentős összeget fizetett vissza a mezőgazdaság mellett a feldolgozóipar, a villamosenergia, gőz- és gázellátás szektor, a logisztikai, az informatikai és az ingatlanszektor is. A devizahitel-állomány ezzel szemben két ágazat kivételével mindenhol nőtt. A feldolgozóipar több mint 270 milliárd forinttal növelte a devizahitel-állományát, 1931 milliárd forintra. Az energetikai szektorban egyetlen év alatt csaknem a háromszorosára nőtt a devizahitelek összege, az év végén már meghaladta a 200 milliárd forintot. A bányászat, az építőipar, az ingatlan szektor, a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, a bányászat, a kereskedelmi és IT-szektor devizahiteleinek állománya is emelkedett.

Mélyebbre ásva a hitelezési adatokba, az is kiderül, hogy a cégek a forinthitelt elsősorban napi likviditási problémák kezelésére használták. A forint folyószámlahitelek összege ugyanis 160 milliárd forinttal emelkedett 2024-ben, az év végén megközelítette az 1470 milliárdot. 2024 szeptemberében pedig az 1500 milliárd forintot is meghaladta, ami rekordnak számít. Az éven belüli forinthitelek állománya is emelkedett mintegy 70 milliárd forinttal, 572,2 milliárdra.

A jellemzően beruházásokat szolgáló hosszú lejáratú forinthitelek összege viszont 593 milliárd forinttal csökkent, az év végén már a 4550 milliárdot sem érte el, vagyis egyetlen év alatt 11,5 százalékkal zsugorodott az állomány.

A devizahiteleknél az éven belüli és az éven túli állomány is hatalmasat nőtt eközben. Az éven belüli hiteleké 1261,7 milliárd forintra duzzadt. Ennél magasabbra eddig csak egyszer, 2009 márciusában akadt példa, az akkori rekord 1317,1 milliárd forint volt. Ez meg is dőlhet, ahogy a hosszú lejáratú devizahitelek esetében történt: ezek állománya 5285 milliárd forint volt az év végén, aminél még sohasem volt magasabb.