Az olaszok által alapított francia divatház: a világhírű Berluti története
A Berluti az első olyan divatház volt a világon, amely tetőtől talpig felöltöztette az embert egyedileg, méretre készített termékeivel. Egy olasz műbútorasztalos alapította, aki Párizsban találta meg a szerencséjét, jelenleg pedig a világ legfontosabb luxuskonszernje próbál az álmából igazi nagyágyút csinálni a világmárkák színpadán.
Az 1865-ben az olaszországi Marché tartományban született Alessandro Berluti a műbútorasztalos szakmát szülővárosában, Senigalliában tanulta, 19 évesen pedig elérkezettnek látta az időt, hogy máshol is kipróbálja a tehetségét. Párizsba költözött, egy évtized múltán pedig már olyan hírességeknek készített cipőt, mint Isadora Duncan vagy Elizabeth Arden.
1895-ben mutatta be saját magáról elnevezett cipőmodelljét, az Alessandro barna, Oxford típusú félcipőt, innen datáljuk a márka születését is.
Az első igazi – nem a műhely részeként működő – üzletet azonban nem ő, hanem már fia, Torello nyitotta, méghozzá a Champs-Elysées mellett 1928-ban. Az ő fia, Talbinio építészetet hallgatott, és egy más szemlélettel irányította a márkát. Már nemcsak egyedi igényekkel érkező, középkorú vagy idős gazdagokat akart kiszolgálni, hanem egy szélesebb közönség felé, a trendi fiatalok irányába akart nyitni, így piacra dobta a márka első konfekcióvonalát is, azaz a cipőt immár a polcról is el lehetett vinni, nem csupán bemutatódarabként volt ott.
Tőle az üzletet másodunokatestvére, Olga vette át, aki ezt az irányt vitte tovább, többek közt kollaborált Andy Warhollal is (az Andy loafer ma is gyártásban van), illetve egy fontos újítása volt, hogy megalkotta a Venezia nevű bőrfajtát. Ez a mai napig a cég legfontosabb sajátossága: az eredetileg barna, ma már akár színes „Velence bőrök” egy patinaréteget kapnak, így a bőr színe nem egyenletes, hanem kvázi színátmenetes. Ez olyan extrém is lehet, hogy akár teljesen fekete foltok is lehetnek rajta, a vásárlók pedig imádják ezt, hiszen két kilométerről ordít, hogy a márka termékét viselik.
Mint látjuk, a Berluti évtizedekig bőráru manufaktúra volt, eredetileg cipők, majd táskák, övek, pénztárcák, kártyatartók, stb. készültek az üzemben. 1993-ban aztán az LVMH luxuskonszern megvásárolta a céget, a forgalmilag fellendített Berluti pedig 2012-ben megvette a párizsi Arnys szabászatot, hogy méretre szabott ruházattal és konfekciódarabokkal is kiegészítse a kínálatát.
Az immár több mint tízéves úton olyan kreatív igazgatók kísérték a projektet a vonalat elindító Alessandro Sartori után, mint a neves Haider Ackermann vagy a Dior Homme világhírű egykori vezetője, Kris Van Assche. Bár láttuk, az alapítót még hölgyek is megkeresték, hogy cipőt rendeljenek tőle, a Berluti csak férfimárka, olyan törzsvásárlói listával, amelyen szerepel Alain Delon, Frank Sinatra, Robert de Niro, Yves Saint Laurent, Marcel Proust vagy Timothée Chalamet neve is.
Jelenleg a világ leggazdagabb emberének, Bernard Arnault-nak a legidősebb fia, Natalia Vodianova szupermodell férje, Antoine Arnault a cég ügyvezetője (a Loro Piana mellett), akinek csapata Párizsból felügyeli a bőrtermékek minőségét, amelyek egy Ferrara megyei városkában készülnek: a cipők 250 lépésben, 50 munkaóra alatt, több szakember bevonásával.