A sortok és bermudák a világ legegyszerűbb és legpraktikusabb darabjainak tűnnek: ha rekkenő a hőség, akkor kerülnek elő a szekrény mélyéről, lényegében a „hosszú nadrágot” helyettesítve minden élethelyzetben. Jövünk azért pár tippel azoknak, akik a 40 fokban sem szeretnének egy jottányit sem engedni az eleganciájukból.
Az emberiség történelmének jelentős részében abszolút normális volt, hogy egy nadrág ne érjen a földig – és ez nemcsak az európai kultúrában volt így. Persze, ez nem csupasz bokákat vagy szőrös vádlikat jelentett! Amikor a reneszánszban buggyos rövidnadrágokat, a barokk időkben térdnél véget érő pantallókat hordtak, akkor ezekhez mindig párosult egy „ápol és eltakar” harisnyanadrág vagy térdig érő harisnya is.
A sort a 19.század végén és a 20. század elején például a brit társadalomban csak a kisfiuk viselete volt, a gyerekkor tartozékának számított.
Kép: Kiton
Mikor egy fiú a pubertás környékén megkapta az első nadrágját, onnantól már nem hordott rövidgatyát, és a felnőtt férfiak sem vetemedtek volna erre, infantilisnek tűntek volna. Azonban máshol ez nem így volt, nem is kell messzire mennünk, hiszen az osztrák vagy a bajor tradicionális viseletben a kantáros bőr rövidnadrág abszolút illő darab. Akkor hol van az igazság?
Az egy bermudai teaházban leledzik, ahol az I. világháború idején levágták a nadrágok szárát, akkora volt a hőség.
Kép: Kith
A személyzet tagjaitól ezt az ötletet vették át a szigeten állomásozó brit katonák is, és nevezték el a kényszer szülte ruhadarabot bermudának. A ’20-as évekre a helyiek körében is általános lett ezt hordani, ami pedig a turistákat is megihlette. Nem volt azonban felhőtlen ez a diadalút, az USA-ban például az ’50-es évekig nem illett egy férfinek ilyet hordani, 1938-ban egy pennsylvaniai város be is tiltotta.
Kép: Simon Jersey
A sortok a II. világháború után kezdtek vírusként terjedni a világon, amikor egyes társadalmi csoportok ki akartak lépni a konformitás szürkeségéből. Ma pedig már a sportpályától a templomig ezt hordanánk nyáron – ha utóbbinál nem figyelmeztetne tábla, hogy ez tilos.
Kép: Pini Parma
Most akkor hordd vagy se?
Az a dogma, hogy komoly férfi nem hord rövidnadrágot, véleményünk szerint már egyértelműen megdőlt. Az ágyékhoz közel végződő, netán felsliccelt darabokat azonban hagyjuk meg életünk leginformálisabb momentumaihoz: a strandra, a teniszpályára vagy a kiránduláshoz.
Kép: Pini Parma
Fontosabb tárgyalásra, ismeretlen, új üzletfélhez a rövidnadrág nem megfelelő párosítás még mindig, ide egy vékonyabb anyagból szabott szövetnadrág vagy minimum egy farmer dukál, a klímás autók korában, amikor hőgutára már nem lehet hivatkozni, azt tükrözné e rossz választásunk, hogy a partner azért annyira nem fontos, hogy egy kis kellemetlenséget az ember elviseljen miatta. Egyszóval valahogy az egésznek nem lenne professzionális a szájíze. De! Egy lenvászonból vagy bármilyen vékony szövetből öltönynadrág-szerűen szabott sort (akár belevasalt éllel) stílusos választás tud lenni egy inggel és egy szép övvel, valamilyen loafer vagy mokaszin típusú cipővel.
Kép: Pini Parma
