Az 5 órás szabály, amivel a legpocsékabb napod is hasznos lehet
Egy nap 24 órából áll. Vagy 1440 percből. Minden ember számára, kivétel nélkül. Egyéni döntés, hogy miként osztjuk ezt be. Vagyis majdnem, hiszen dolgozni és aludni kell.
De akkor egy csomó óra kiesett. Már sokkal kevesebb az idő, amit szabad akaratunk szerint töltünk el, ez pedig még inkább felértékeli azt, amivel mi rendelkezünk. Mit kezdünk ezzel? Úgy tűnhet vannak, akik eredményesebben tudják beosztani, mint mások. Mi lehet a titkuk? Többek között egy Benjamin Franklin által kidolgozott módszer.
A Farkasréti temetőben van egy sír, amin ez áll: Minden idő. Az idő minden. Ebben talán minden benne van, amit egy temetőben fontos lehet elmondani.
Az életünk egy versenyfutás az idővel, különösen a 21. században, ahol annyi mindent kellene megvalósítani, annyi lehetőség, program és elfoglaltság van, ami csak arra vár, hogy kinyújtsuk érte a karunkat, hogy sokszor döntetni is nehéz, aztán meg ott van a telefonunk képernyője, amihez mintha odaragadna a figyelmünk. Mégis, úgy tűnik, hogy egyesek jobban, eredményesebben, okosabban osztják be a számukra kiszabott időt.
Egy nap anatómiája
- Egy nap 24 órából áll. Az átlagember körülbelül nyolc órát alszik (a hollandok alszanak átlagosan a legtöbbet, a szingapúriak a legkevesebbet). Marad tehát 16 ébren töltött óra.
- Ebből le kell vonnunk azt a napi hét-nyolc órát, amely alatt a legtöbb ember dolgozik, amihez hozzájön még például az ingázás. Még ha ezeket nem számoljuk, mert amúgy is a nap részei lennének, jó esetben marad nyolc óra.
- Aztán annak a nyolc órának a nagy részét is az élethez hozzátartozó olyan apró-cseprő ügyek intézése tölti ki, mint a bevásárlás, házimunka, a fizetetlen munka vagy az étkezés.
- Érdekes, hogy az utóbbi kategóriában hatalmas kulturális különbségek húzódnak meg. Például, ahogy az Our World in Data adataiból kiderül, Franciaországban, Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban töltik a legtöbb időt az étkezéssel, míg az Egyesült Államokban fordítják a legkevesebb időt a táplálkozásra.
- Nem meglepő az sem, hogy óriási különbségek vannak abban, hogy a fizetetlen munka hogyan oszlik meg a nemek között. Az OECD szerint világszerte a nők kétszer – van, ahol tízszer – több időt töltenek fizetetlen gondozási munkával, mint a férfiak. Ez kihatással van arra, hogy a nemek mennyi szabadidő fölött rendelkeznek. Norvégiában és Új-Zélandon például szinte elhanyagolható a különbség. Portugáliában és Indiában viszont a férfiaknak 50 százalékkal több szabadidejük van, mint a nőknek.
Az 5 órás szabály
Mindemellett a sok elfoglaltság mellett a 21. században mégis jut időnk olyan dolgokra, mint a tv nézés, Netflix-sorozatok vagy épp a hírfolyam görgetése a telefonon. És épp ez az, amitől nem fogja senki jobban érezni magát, és a céljait sem fogja elérni (már ha vannak) – ez valószínűleg nem nagy újdonság. Persze fontos, hogy ebben a rohanó világban meg tudjunk állni, és olykor semmit csinálni, de annak is megvan a maga pozitív hatása, a képernyő bámulásával ellentétben.
Felmerül tehát a kérdés, hogy mit csinálnak a sikeres emberek az idejükkel?
Erről rengeteg cikk, könyv és TED előadás jelent már meg, de van egy visszatérő elem, ami ráadásul tényleg nem követel óriási erőfeszítéseket. Ez az 5 órás szabály. Röviden a szabály lényege, hogy naponta egy órát tölts tanulással, elmélkedéssel és gondolkodással. Ha ezt minden hétköznapon megteszed, máris kijön az öt óra. Ez az elv állítólag Benjamin Franklinre vezethető vissza, aki minden nap (legalább) egy órát kifejezetten arra szánt, hogy valami újat tanuljon. Franklin korán kelt, hogy olvasson és írjon, még saját klubot is alapított. Ma Elon Musk, Oprah Winfrey és Bill Gates is alkalmazza ennek a módszernek valamely változatát.
Az ötlet lényege, hogy ha egy órát szentelsz a napodból a tanulásnak, az edzi az elmédet, fejleszti a képességeidet, miközben az önfegyelmet is gyakorlod, vagyis egyszerre ad tudást és fejleszti a készségeket.
Hogyan töltsd el azt az egy órát?
Még ha el is fogadjuk, hogy mennyire hasznos ez a szokás, elsőre rémisztőnek és frusztrálónak tűnhet. Egy hosszú, munkával, megbeszélésekkel töltött nap után sokkal könnyebb elindítani egy sorozatot a Netflixen vagy a TikTok videókat pörgetni. Az alábbi három lépés azonban segíthet eljutni az 5 órás szabályhoz.
Tanulj… ahogy csak tudsz.
A nyomtatott könyvek olvasása a tanulás egyik módja, de nem az egyetlen. Sőt, ha nem élvezed annyira az olvasást, valószínűleg úgyis kevesebbet tanulsz belőle. Manapság a podcastok és a hangoskönyvek szintúgy remek módjai annak, hogy eltöltsd ezt az órát. Ráadásul az internet tele van tanulságos és szórakoztató cikkekkel, amelyek sokkal emészthetőbbek, mint a hatalmas kötetek, de ugyanígy az érdeklődési körödnek megfelelő tematikus újságokból is sok új információt szerezhetsz.
Kísérletezz.
Az önfejlesztés nem mindig azt jelenti, hogy tényekkel tömjük tele a fejünket. A legsikeresebb emberek az életben nem azok voltak, akik valami varázslatos kincsre bukkantak az erdőben, hanem akik próbálkoztak és kudarcot vallottak, próbálkoztak és újra kudarcot vallottak. Tim Harford, az Adapt: Why Success Always Starts with Failure című könyv szerzője szerint a siker azt jelenti, hogy „először is, keressünk új ötleteket és próbáljunk ki új dolgokat; másodszor, ha valami újjal próbálkozunk, akkor azt olyan léptékben tegyük, ahol a kudarc is túlélhető; harmadszor, keressünk visszajelzést és tanuljunk a hibáinkból menet közben”. Próbálj ki valami újat. Próbálj ki valami mást. Amikor kísérletezünk, jól szórakozunk és egyúttal tanulunk.
Reflektálj.
A kudarc csak akkor tekinthető értékesnek, ha hozzájárul a jövőbeli sikerhez. Minden kudarc más, és minden vereség közelebb visz a győzelemhez, mint az előző. A reflexiónak sokféle módja van. Ez jelenthet naplóírást, vagy tíz percet, amit egyszerűen csak merengéssel töltünk. Mások számára jelentheti a dolgok átbeszélését és a történtek kibontását, attól függően kinek mi válik be. Amikor reflektálunk a napjainkra és a hibáinkra, a kudarcokat tanulási tapasztalatokká változtatjuk.