A mikroszünetek egy esetben javíthatják a teljesítményed

mikroszünet - teljesítmény - hatékonyság

Valljuk be, a nyolcórás munkaidő általában nem folyamatos munkával telik: kávészünetek, Facebook görgetések és irodai csevegések tarkítják a megbeszélések, Excel-táblázatok és e-mailek közötti időt.

Egy új kutatás szerint ezek a rövid, 10 perces pihenők sokat dobhatnak a közérzeteden, növelhetik az erőnléted a munkában, miközben csökkenthetik a kimerültséget.

Egy-két dologra azonban itt is érdemes odafigyelni.

A PLOS ONE nevű kiadványban nemrég megjelent egy metaanalízis, amely 22 kutatást elemzett az elmúlt 30 évből. Ebben arra a megállapításra jutottak, hogy a rövid szünetek javították a dolgozók közérzetét, amit úgy definiáltak, hogy a dolgozónak van energiája a feladatok elvégzésére anélkül, hogy kimerülne a munkanap végére – mondta Irina Macsinga, a tanulmány szerzője, a romániai Temesvári Nyugati Egyetem pszichológiai tanszékének docense a CNN beszámolója szerint.

Sokszor a szüneteket a lustaság jelének tekintik munka közben, ami miatt bűntudatot érezhetnek a munkavállalók, mondta Macsinga. A tanulmány célja az volt, hogy eloszlassa a munkahelyi pihenőket övező negatív képzeteket, és bizonyítsa, hogy mind a dolgozók, mind a szervezetek számára hasznosak lehetnek ezek. Ahogy kifejtette, nincs annak sok értelme, hogy az ember egész héten annyit dolgozik, hogy a hétvégét várja, hogy feltöltődjön, vagy egész nap robotoljon, hogy aztán a munkaidőből hátralévő órákat számolja.

Számít a munka típusa

Az elemzésbe bevont tanulmányok azt vizsgálták, hogy a 10 perces vagy rövidebb szünetek milyen hatással voltak a tanulókra, akik laboratóriumban dolgoztak, illetve a munkahelyi környezetben dolgozókra, és a világ különböző pontjain végezték őket, így az Egyesült Államokban, Hollandiában, Kínában, Ausztriában, Németországban, Ausztráliában, Brazíliában és Japánban.

Fontos kiemelni, hogy úgy tűnt, a mikroszünetek csak bizonyos feladatokat végző munkavállalókra hatottak pozitívan. Leginkább azoknak származott előnye ezekből a rövid szünetekből, akik rutinszerű vagy kreatív munkát végeztek.

A rutinfeladatok a vizsgálat szempontjából olyan magas szintű automatizálással végzett tevékenységek, amelyekhez nem szükséges, hogy az ember teljes agyi kapacitását kihasználja. Ez arra késztetheti az elmét, hogy elkalandozzon más munkához vagy épp nem munkához kapcsolódó teendőkre, növelve a tévedés esélyét – tette hozzá a tanulmány. A jelentés szerint a szünet csökkentheti a hibák kockázatát, és a dolgozó figyelmét az aktuális munkára irányíthatja.

A másik típusú, azaz a kreatív feladatok tekintetében a tanulmány elmondja, hogy ezek megkövetelik, hogy az ember agyában olyan információkat keressen, amelyek relevánsak a tevékenysége szempontjából, miközben elnyomja a nem a témához tartozó ötleteket. A tanulmány szerzői szerint a rövid szünetek lehetővé teszik a dolgozó számára, hogy egy olyan tevékenységre összpontosítson, amely eltér attól, amelyen dolgozik, ami növelheti a rugalmasságot és javíthatja a kreatív teljesítményt.

Ezzel egyidejűleg a kognitívan megterhelő feladatok, a magas szintű és mennyiségű agyi erőt igénylő munka esetében a mikroszünetek mellett jelentős teljesítményjavulás nem volt megfigyelhető. A tanulmányok kimutatták, hogy az ilyen feladatokat ellátó személyek esetében egy rövid szünet feltöltheti őket energiával, de nem tölti fel teljesen a feladat elvégzéséhez szükséges mentális erőforrásaikat.

Nem minden szünet egyenlő

Az elemzés szerint a munkához nem kapcsolódó tevékenységek magasabb szintű érzelmi javulást mutattak, mint a munkával kapcsolatos szünetek. A nem kapcsolódó tevékenységek közé tartozhatnak a fizikai gyakorlatok, például egy séta, amely a kutatók szerint a fáradtság csökkenésével és a pozitív érzelmek növekedésével jár. Az elemzés szerint egy rövid videoklip megtekintése a jobb felépülést és teljesítményt eredményezett.

A munkával kapcsolatos mikroszünetek, mint például az e-mailek ellenőrzése vagy a kollégák segítése, az alvásminőség és a jó közérzet romlásával, valamint megnövekedett negatív hangulattal jártak együtt.

Bármilyen tevékenységet is válasszon a dolgozó a szünete idejére, valami olyannak kell lennie, amit élvez – mondta Emily Hunter, a texasi Baylor Egyetem Üzleti Iskolájának professzora és tanszékvezetője, aki nem vett részt ebben a metaanalízisben. Ugyanakkor kutatása során azt találta, hogy azoknál az embereknél, akik olyan tevékenységekben vettek részt a szünetük során, amit szerettek, azoknál utána magas felépülési szint volt megfigyelhető.

Milyen gyakran van szükség a szünetekre?

Az analízis arra nem tért ki, hogy milyen gyakran kell megismételni ezeket a szüneteket, de Macsinga azt tanácsolja a dolgozóknak, hogy akkor alkalmazzák, amikor szükségesnek érzik.

A szünetek gyakorisága attól is függhet, hogy milyen munkát végez az illető, mondta Hunter a CNN-nek. Azt is hozzátette, hogy a fizikailag megerőltető munkának más a szünetigénye, mint a kognitív munkának. A kreatív feladatok hosszabb szüneteket is igényelhetnek, mint az ismétlődő tevékenységek – tette hozzá. Hunter kutatása során úgy találta, hogy a gyakori rövid szünetek a nap folyamán hasznosnak bizonyultak, de az is fontos, hogy elegendő vizet igyunk, hogy hosszú távon koncentrálni tudjunk.

A szieszta művészete: a délutáni szunyókálás pozitív hatásai!

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email
Share on print