7 egyszerű szokás, ami hozzásegít a pénzügyi növekedéshez

Vajon mi különbözteti meg a pénzügyileg tudatos és sikeres embereket azoktól, akik kevésbé bánnak jól a pénzzel? Jövedelem, származás vagy esetleg lakhely határozza ezt meg?

Egyik sem, a pénzügyi tudatosság ugyanis nem jövedelem, hanem megszokás kérdése – kevesebbet költesz, mint amennyire szükséged van és nem költesz többet, mint amire lehetőséged van. Hacsak nem azok közé tartozol, akik jelentős vagyont örököltek vagy nyertek a lottón, akkor a “semmiből” kell felépítened azt az életet, amelyet élni szeretnél. A legtöbbször hosszú út vezet a kitűzött célig és olyan akadályokkal kell szembenézni, mint a stagnáló bérek, a növekvő adósság vagy a megélhetési költségek jelentős emelkedése. Melyek azok a szokások, amelyek mindezek ellenére is hozzásegítenek a pénzügyi növekedéshez?

Határozd meg a pontos pénzügyi céljaidat!

Az egyik legnyilvánvalóbb lépés, mégis könnyű megfeledkezni róla. Mit jelent számodra a pénzügyi szabadság? Minél konkrétabbak a céljaid, annál nagyobb a valószínűsége, hogy eléred azokat. Milyen életszínvonalon szeretnél érni? Hol tartasz ehhez képest most? Ha megvan a cél, könnyebb mérföldkövekre bontani a hozzá vezető utat és megtenni az első lépést hozzá.

A lehetőségeid szerint élj!

Az Y generáció tagjaira jellemző szokás, hogy a lehetőségeikhez képest jóval többet költenek közösségi helyzetekben. Akik viszont jól teljesítenek pénzügyeikben, pontosan tudják hol kell meghúzni a határt és elkerülni a mértéktelen szociális költések spirálját. Ez nem azt jelenti, hogy olcsójánosként minden közösségi élményről le kellene mondani, mindössze annyit, hogy kevesebbet vagy maximum annyit költesz, addig nyújtózkodsz, ameddig a takaród valóban ér. Ez segít, hogy mérsékeld az adósságokat és megteremts egy stabilabb pénzügyi jövőt. A kevesebb stressz és szorongás, a nagyobb szabadság és a siker érzése pedig csak “bónusz” a pénzügyi biztonság mellett.

Ehhez érdemes lehet saját rendszert bevezetni és kialakítani egy tudatos pénzügyi rutint, mint például az 50/30/20 szabály, miszerint az elkölthető jövedelem felét fordítod a megélhetésre, egyharmadát az egyéni igényekre, míg húsz százalékát még azelőtt félreteszed, mielőtt lehetőséged lenne elkölteni azt. A pénzügyi tudatosság nem jövedelem, hanem megszokás kérdése – íme, 5 dolog például, amire egy pénzügyileg tudatos ember soha nem költene.

Építs fel szilárd pénzügyi hálót!

A világjárvány egyik legnagyobb tanulsága, hogy az emberek anyagi szempontból nincsenek felkészülve egy válsághelyzetre. A lakosság többsége egy-két hónapnyi tartalékkal rendelkezik – jó esetben. Az egészségbiztosítás mellett korosztálytól függetlenül a megtakarítások szerepe is felértékelődött. Ha portfólióról beszélünk, akkor meg kell különböztetni rövid-, közép- és hosszú távú célokat. Egy jól felépített pénzügyi háló biztosít legalább egy évre elegendő likvid tartalékot, az éves fizetés nagyjából két-háromszorosa középtávú befektetési céllal forog, mellette pedig van rendszeres megtakarítás, amivel hosszú távon fel lehet készülni például a nyugdíjas évekre. Ha valaki családos emberként azon is gondolkodik, hogyan tudja biztosítani szerettei számára a biztonságot akkor, ha ő fő keresőként valami miatt kiesik a munkából, érdemes az éves fizetés öt-tízszeresével tervezni.

Stratégiailag tervezz az adóssággal!

Sok pénzügyi szakértő azt tanácsolja, hogy mindenáron kerüld el az adósságot, de nem minden adósság feltétlenül rossz és az előnyödre is fordíthatod a továbblépéshez. Egy autó- vagy lakásvásárlásnál például érdemes lehet egy, a lehetőségekhez illeszkedő hitelkonstrukcióban gondolkodni, a meglévő konstrukciókat pedig érdemes időről-időre átvizsgálni és igénybe venni az adósságrendező lehetőségeket, kedvezményeket.

A nyugdíjas évekre való felkészüléssel csak elkésni lehet!

A Natixis francia pénzügyi vállalat legfrissebb felmérése szerint a 44 vizsgált ország közül a nyugdíjasok jóléti és pénzügyi biztonság szerinti listáját Izland vezeti, a dobogó második és harmadik fokára pedig Svédország, illetve Norvégia került. Magyarország az összesített lista 33. helyén végzett, ami megerősíti, hogy érdemes előre gondolkodni – a nyugdíjas évekre való felkészülést ugyanis nem lehet elég korán kezdeni, ha a felszabadult idődet szabadon, kedved és igényeid szerint szeretnéd eltölteni. A tanulmány szerint ráadásul az olyan negatív tényezők, mint például az évek óta nulla közeli vagy negatív hozamkörnyezet, a rekord magas államadósság, recesszió, a jövedelmi egyenlőtlenség és a klímaváltozás, globálisan mind a nyugdíjra készülők pénzügyi portfóliójára, mind a nyugdíjasok életminőségére kedvezőtlen hatással vannak. A koronavírus-járvány gazdasági hatásairól és a munkanélküliségről nem is beszélve.

A jelenlegi nyugdíjrendszert Magyarországon 4,3 millió aktív dolgozó finanszírozza járulékfizetések formájában. 2019-ben 2,3 millió nyugdíjas átlagosan 135 000 Ft öregségi nyugdíjat kapott. Társadalmunk elöregedése miatt a finanszírozók egyre kevesebben, az eltartottak pedig egyre többen lesznek. Látható, hogy kevés esély van arra, hogy a helyzet a közeljövőben javuljon, érdemes ezért mielőbb elkezdeni a tudatos felkészülést.

Bővítsd a pénzügyi ismereteidet!

Megkerülhetetlen lépés, ha pénzügyileg tudatosabbá szeretnél válni az adókedvezményektől kezdve a befektetési lehetőségeken át a nyugdíjas évek megtervezéséig.

Az egészség mindennél fontosabb!

A pénzügyeket és az egészséget szinte lehetetlen elválasztani. Végül is az egészségügy pénzbe kerül, és a pénzkeresés sokkal egyszerűbb, ha egészséges vagy. Lehet, hogy most arra gondolsz, hogy egyszerűen nincs időd olyan dolgokra összpontosítani, mint például a kiegyensúlyozott étrend, az elegendő alvás vagy a rendszeres testmozgás. Szabadúszóként vagy vállalkozóként ez különösen nehéz döntés, de hosszú távon komoly árat kell a hanyagságért fizetni.