A pénzügyek ma összetettebbek, mint valaha, mégis, míg egyeseknek sok gondot okoznak, mások jól bánnak a pénzzel.
Jövedelem, származás vagy esetleg a lakhely határozza ezt meg? Úgy tűnik egyik sem. Sunny Israni a Clasp nevű személyes pénzügyi alkalmazás alapítója, aki több mint 100 órát töltött azzal, hogy a millennial néven ismert, az abc-ből pedig az Y betűvel jelölt generáció tagjait meginterjúvolja pénzügyi szokásaikról és perspektíváikról.
Három alapvető akadályt azonosított be azoknál, akik nem bánnak jól a pénzzel, a legfontosabb megállapítása azonban az volt, hogy a tudatos pénzügyi döntések mögött, a körülmények megváltoztatására vonatkozó, határozott célkitűzések vannak.
Sunny Israni arra volt kíváncsi, hogy mi különbözteti meg a pénzügyileg tudatos és sikeres fiatalokat azoktól, akik nem tudnak jól bánni a pénzzel, ezért fogta, és megkérdezte az érintetteket. Israni korábban a Wall Streeten volt kereskedő, most pedig pénzügyi startupperként tevékenykedik, első alkalmazása a Clasp nevet kapta. A személyes pénzügyekre specializálódott alkalmazás fejlesztéséhez, hogy az valódi választ jelentsen a különböző financiális ügyekre, az alapító maga több mint 100 órán keresztül beszélgetett az Y generációhoz tartozó fiatalokkal pénzügyi szokásaikról, attitűdjeikről és céljaikról.
„Meg akartam érteni, hogy melyek azok a faktorok, amelyek meghatározzák a pénzügyi döntéseink minőségét. Talán a bevétel az? Vagy a lakóhely?” – mondta Israni a Business Insider kérdésére.
A kutatás azt találta, hogy a fenti felvetéseknél sokkal fontosabb, hogy valaki miként vélekedik a pénzről. Kutatásában három fő pszichológiai akadályt azonosított a sikeres pénzügyi döntések előtt. Bár alapvetően amerikaiak vettek részt a projektben, a megállapításaikat univerzálisnak tekinthetjük, amelyek itthon is éppúgy relevánsak és megfontolandóak lehetnek.
Mit jelent számodra a pénz?
Israni arra a megállapításra jutott az Y generációsokkal eltöltött idő után, hogy a legfontosabb faktor, amely meghatározza, miként bánnak a valaki a pénzével, az a gondolkodásmód: Mit jelent számodra a pénz?
„Az identitás szempontjából gondolok erre. Ahogy beszélgettem a résztvevőkkel, azt érzékeltem, hogy miközben a pénzügyi magatartásukat írják le, valójában arról beszélnek, hogy ők maguk milyen emberek” – összegezte megállapítását Israni. „Mintha a költéseik az identitásuk kinyilatkoztatásai lennének.”
A millenial generáció azon tagjai, akik jól bánnak a pénzzel, sokkal tisztábban látják, hogy mire kell nekik ez az eszköz, mit jelent számukra a pénz és pontosan tudják, hogy milyen céljaik vannak vele.
„Beszéltem egy, a karrierje elején lévő résztvevővel, aki nagyon fegyelmezett volt a megtakarításokat illetően. Az volt az érzésem, hogy az egész identitása a pénzügyi szabadságból eredhet. Kristálytisztán látta, hogy mit jelent az életében a pénz” – mesélte Israni. „Azok, akik nem feltétlenül hoztak ilyen tudatos pénzügyi döntéseket, azok számára feszültséget okozott meghatározni, hogy mit képvisel az életükben a pénz.” Ez a feszültség több, mint belső konfliktus a meginterjúvolt egyének számára – rossz szokásokhoz is vezetett. „Azok, akikben megvolt ez a feszültség, általában egyúttal azok is voltak, akik kevésbé megfontolt döntéseket hoztak” – mondta.
Mértéktelen szociális költések
Israni észrevett egy rossz szokást, ami szintén visszatartja az Y generáció tagjait: a lehetőségeikhez képest jóval többet költenek közösségi helyzetekben. Ezzel együtt azt is észrevette, hogy azok, akik jól teljesítettek a pénzügyeikben, pontosan tudták, hol húzzanak határt.
„Amikor társas szituációban vannak, az emberek hajlamosabbak többet költeni, ezt tudjuk. Amikor azonban azokat vizsgáltam, akik jól teljesítenek, azt találtam, hogy szinte mindannyian olyan programokat szervezetek a barátaikkal és ismerőseikkel, amelyek nem feltétlenül kellett, hogy költségesek legyenek. Mindenkitől azt a visszajelzést kaptam, hogy az, hogy mennyit költöttél egy közösségi eseményen nem volt egyenesen arányos az örömmel és boldogsággal, amit az ott szerzett emlékek okoztak.” Eközben azok, akik többet költöttek ilyen helyzetekben, nem voltak őszinték a barátaikkal arról, hogy mit is engedhetnek meg maguknak. Israni azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy nem ezeknek a költségeknek a teljes kigyomlálása a megoldás. Ehelyett fontosabb tudni, hogy hol vannak a határok.
“Hagyjuk a fenébe” mentalitás
Azok, akik pénzügyileg rosszabb helyzetben voltak, úgy érezték, hogy semmi sem változhat meg az életükben. A kutatás azt találta, hogy egy idő után ezek az emberek egyszerűen abbahagyták a próbálkozást is. Israni szerint ez megint a gondolkodásmódra vezethető vissza.
„Miután elértek egy bizonyos szintet, felvették ezt a “hagyjuk a fenébe” mentalitást, mert úgy érezték, nem tudnak egyről a kettőre jutni. Úgy érezték, hogy annyira lemaradtak a társaiktól, hogy egy idő után már nem is tettek erőfeszítéseket ennek megváltoztatására” – összegezte a pénzügyi startupper meglátásait. „Mindezt a jelenlegi makro trendek csak tovább súlyosbítják” – tette hozzá.
Ahhoz, hogy a húszas éveik közepén–harmincas éveik végén járó fiatalok előrébb tudjanak lépni, mindenekelőtt meg kell tanulni másképp kell gondolkodni magáról a pénzről. „Ha a gondolkodásmódjuk nem megfelelő, akkor nem fognak pénzügyi tervet készíteni, legyen az akár egy kockás füzet vagy egy applikáció, vagy egyszerűen az a szokás, hogy rendszeresen ránéznek a bankszámlájukra” – összegezte az interjúk során szerzett tapasztalatait Israni. A legfontosabb megállapítása, hogy azok a fiatalok, akik jellemzően jól bánnak a pénzzel, komolyan elhatározták, hogy javítani akarnak a körülményeiken, és nem engedik sem a világvége hangulatot, sem a negatív trendeket a pénzügyi célkitűzések útjába állni.
