Norvégia fővárosa, Oslo lesz az első olyan város a világon, ahol 2023 végére megvalósul a teljesen elektromos tömegközlekedési rendszer.
A megállapodás értelmében a város még megmaradt dízelüzemű buszait összesen 450 elektromos buszra cserélik 2023 végéig. Ez kiegészíti Oslo teljesen elektromos tömegközlekedési stratégiáját, amelynek része egy elektromosított vonat-, villamos- és komphálózat, valamint már több mint 200 üzemben lévő elektromos autóbusz. A város a klímaváltozásra adott válaszként fejlesztette ki a kibocsátások csökkentését célzó tömegközlekedési stratégiát, amely a levegőszennyezés csökkentésével a közegészségügy javulását is célozza.
Az ENSZ egyik legfrissebb jelentése szerint az európai emberek közegészségügye szempontjából a levegőszennyezés jelenti a legnagyobb veszélyt: 2019-ben több mint 300 000 idő előtti halálesetet tulajdonítottak a levegőszennyezésnek az Európai Unióban.
Bár Oslo az utóbbi években folyamatosan csökkentette a város széndioxid-kibocsátását, a közúti forgalom ma is a város legnagyobb kibocsátási forrása.
A buszvásárlási megállapodás mintegy 51,3 millió dolláros beruházást jelent Oslo számára. Az elektromos átállás nem feltétlenül fogja növelni az utasforgalmat a tömegközlekedési rendszeren belül, de a csendesebb város, a kevesebb zaj és a tisztább levegő vonzóbb célponttá teheti a várost mind a látogatók, mind a jövőbeli lakosok számára.
A környezetvédők azonban arra is igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy az elektromos tömegközlekedésnek saját ökológiai lábnyoma van, különösen az akkumulátorok gyártása és újrahasznosítása miatt, ami a jelenlegi méretéhez képest 2040-ig akár 40-szeres növekedést is jelenthet.
Ingvild Roerholt, a norvég ZERO környezetvédelmi csoport szakértője szerint az akkumulátoripar egyes részei ma jelentős kibocsátásokkal, környezeti problémákkal és emberi jogi aggályokkal járnak. Roerholt úgy véli, az új iparágnak felelősséget kell vállalnia és fejlesztéseket kell végrehajtania, hogy megfeleljen az alapvető környezetvédelmi normáknak.
Roerholt szerint az emissziós adatokkal kapcsolatos transzparencia és nyomonkövethetőség, ideértve az elektromos járművek gyártási folyamatából eredő kibocsátásokat is, létfontosságú lesz annak biztosításához, hogy a kívánt klímaváltozási célokat valóban teljesítsék.
A városvezetés tervei szerint Oslo 2030-ra a világ első, teljesen kibocsátásmentes városa lesz, amit a fentieken kívül a sétálás és biciklizés elősegítésével, valamint az energiahatékonyabb épületek fejlesztésével kívánnak elérni.
Audun Garberg, az osloi klímaügynökség munkatársa szerint Oslo stratégiája “az, hogy könnyűvé tegye a gyaloglást, a kerékpározást vagy a tömegközlekedést, és hogy az összes motorizált közlekedés zéró kibocsátású legyen”. Hosszú távon ez barátságosabbá teszi a várost az emberek számára, ahol jobb sétálni, leülni a padra, kávézni vagy játszani a játszótéren.
Norvégia a zöld közlekedési forradalom globális úttörője, itt az elektromos járművek egy főre jutó aránya a világon.
Ez a státusz többek között az olyan kormányzati politikának köszönhető, mint például az elektromos járművek vásárlását ösztönző támogatások, valamint a széles körű töltőinfrastruktúra hálózat kifejlesztése. Norvégia célkitűzése, hogy 2025-re az országban értékesített összes új autó elektromos vagy hidrogén üzemű lesz.
A szinte teljesen megújuló energiaforrásból származó és megfizethető áramellátás, amely kielégíti szinte az ország teljes elektromos energia igényét, kulcsfontosságú tényező volt az elektromos járművek átállásának elősegítésében.
Erkölcsi dilemma
A történet pikantériája, hogy Norvégia jelentős szerepet tölt be a globális olaj- és gázkitermelésben.
“Lényeges a norvég klímapolitika szempontjából, hogy abbahagyjuk az olaj- és gázlelőhelyek kutatását, és ne fejlesszünk új területeket” – mondta Lan Marie Nguyen Berg, a Norvégiai Zöld Párt politikusa a Bloomberg kérdésére.
Az ellentmondás egy erkölcsi dilemma a nemzet számára, de rámutat, hogy Oslo úttörő szerepe az elektromos tömegközlekedésben hozzájárul az ipar növekedéséhez és az ökológiailag fenntartható gyakorlatok terjedéséhez.
