58 év után a Ferrari nyerte meg a 100. Le Mans-t

Szász Nóri Szász Nóri | 2023.06.13 | Sebesség | Olvasási idő: 5 perc
58 év után a Ferrari nyerte meg a 100. Le Mans-t

A világ talán leghíresebb hosszútávú autóversenye a 24 órás Le Mans, amely idén ünnepelte a 100. jubileumát. Az idei verseny végül nemcsak emiatt lett különleges, hanem mert a győztes istálló 1965 után most állhatott fel újra a dobogó legfelső fokára.

A Ferrari utoljára 1965-ben nyerte meg a Le Mans-i versenyt. 2023-ban, 50 év kihagyás után újra a csúcson, a kor szelleméhez és technológiai elvárásaihoz méltó módon a hibrid megoldásokat felvonultató Hypercar kategóriában szerepelt a Scuderia a Circuit de la Sarthe-on vasárnap, a 100. Le Mans-i versenyen, ahol több mint 300 ezer néző követte a 61 induló autó küzdelmét.

A Ferrari ezzel 10 alkalommal nyert összesítettben Le Mans-ban – 1949, 1954, 1958, valamint 1960-1965 között -, így immár 39 győzelmet, köztük 29 osztálygyőzelmet tudhat magáénak a maranellói gyártó.

A két 499P modell pedig egészen a győzelemig repült, és képes volt a Toyota Gazoo-t a háta mögé utasítani, miután a japánok öt éve veretlennek bizonyultak. A Ferrari háromfős csapata (Alessandro Pier Guidi, James Calado és Antonio Giovinazzi) 24 óra alatt összesen 342 kört tett meg a 13 626 km-es pályán – a Ferrari Forma-1-es pilótája, Charles Leclerc pedig eközben a boxból figyelte az eseményeket

„Nagyon megrendítő. Hihetetlen. Nincsenek szavak” – mondta Giovinazzi, korábbi F1-es pilóta az Eurosport csatornájának. „Ez egy nagyszerű eredmény, és ennyi idő után azt hiszem, ez biztosan bekerül a történelembe” – tette hozzá Calado.

A trió már azelőtt is biztos előnyben volt, hogy a futam címvédője, Ryō Hirakawa blokkolta volna a hátsó kerekeket, aminek következtében a 8-as Toyota nekicsapódott a szalagkorlátnak 1 órával és 44 perccel a verseny vége előtt. A javítás 3 percet és 20 másodpercet vett igénybe, ezzel pedig tovább tudta növelni előnyét az 51-es számú Ferrari a végül másodikként befutó Toyota előtt. Azért nem maradt izgalmaktól mentes a végjáték sem, ugyanis amikor a Ferrarinak már csak haza kellett volna hoznia az autót 22 perccel a verseny vége előtt, az utolsó boxkiállásnál az autó nem volt hajlandó elindulni. Végül azonban így is sikerült az első helyen beérni a célba, második helyen a Toyota, a harmadikon pedig a Cadillac végzett.

Azonban a Toyota már akkor hátrányba került, amikor még rajtvonalhoz sem álltak.

A versenybírók ugyanis a héten egy ellentmondásos „teljesítményegyensúlyi” módosítással plusz súlyt tettek a domináns GR010-esekre, hogy kiegyenlítsék a versenyt. Ráadásul aztán egy baleset következtében a 7-es Toyotát vezető Kamui Kobayashi kiesett a versenyből, a Toyota mindössze két sofőrrel maradt, a Ferrari háromjával szemben.

A 2019-es Ford v Ferrari filmben azt láthattuk, ahogy a Ford az akkor bajnok Ferrarit próbálja meg letaszítani a trónról, és most is valami hasonló történt, csak épp fordított szereposztással. Most a Ferrari számított az esélytelenebbnek, az óriás Toyotával szemben, és éveket fektettek abba, hogy kidolgozzák a kétautós – a másik 499P az ötödik helyen végzett – programjukat a World Endurance Championshipre. Ezzel az eredménnyel egyébként a 2023-as FIA World Endurance Championship negyedik fordulóját követően a Ferrari továbbra is második a gyártók tabelláján, és 19 pontra csökkentette hátrányát a Toyotával szemben.

A centenáriumi verseny azért is volt emlékezetes, mert ez volt az első alkalom, amikor a hyperclass osztályban is versenyezhettek a résztvevők.

Ez a besorolás egy olyan szabálykonvergenciából jött létre, amely egyrészt lehetővé tette az Egyesült Államok legjobb sportautó bajnokságának, az IMSA versenyzői számára, hogy Le Mans-ban versenyezzenek, másrészt pedig egy olyan csábító platformot teremtett, amelyre az autógyártók úgy tekintettek, mint lehetőségre az utcai autótechnológia bemutatására.

Olvass tovább: A közel 100 éves Le Mans-i verseny történetének legfontosabb mérföldkövei

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként az újdonságokról!