A boldogság társaságra vágyik: miért tesz jót a lelkünknek, ha egyszerűen csak mások között vagyunk?

A „búskomorság társaságot keres” közhely helyett a pszichológiai kutatások újra és újra ugyanarra a konklúzióra jutnak: a boldogság imádja a társaságot. Bár eddig is tudtuk, hogy a családdal és a barátokkal eltöltött mély, tartalmas pillanatok növelik a pozitív érzelmeket, egy friss kutatás most arra is rávilágított, hogy már önmagában a mások jelenléte – aktív interakció nélkül is – komoly boldogságlöketet ad a mentális jólétünknek.

A Socius: Sociological Research for a Dynamic World című folyóiratban megjelent tanulmány alaposan feltérképezte, hogyan hat az érzelmeinkre, ha csupán mások társaságában tartózkodunk, még akkor is, ha nem beszélgetünk velük.

Ezt olvastad már?

Miért olyan nehéz a férfiaknak megnyílniuk egymás előtt?

Önbizalomhiánnyal küzdesz? Íme 5 kipróbált módszer, ami átlendít a hullámvölgyön

Nemcsak a szeretteink, az idegenek is számítanak

A chicagói kutatók több mint 12 000 adatpontot elemeztek egy innovatív, valós idejű okostelefonos lekérdezési módszerrel. A vizsgálat során a résztvevőktől naponta többször is megkérdezték, hogy éppen boldogok, elégedettek vagy energikusak-e, illetve hogy társaságban vannak-e.

Az eredmények izgalmas mintázatot mutattak:

A magány szomorkásabbá tesz: a kizárólag egyedül töltött időszakokban a résztvevők alacsonyabb szintű pozitív érzelmeket éltek át.

A barátok és család ereje: természetesen a szeretteink körtársasága jelentette a legnagyobb örömforrást az egyedülléthez képest.

Az idegenek puszta jelenléte is számít: a kutatás legfőbb tanulsága, hogy azok a résztvevők, akik olyan emberek között voltak, akiket egyáltalán nem ismertek (például egy kávézóban, parkban vagy utcán), szintén jelentősen boldogabbak voltak, mint azok, akik teljesen egyedül voltak.

A csúcsállapot: a legmagasabb szintű pozitív érzelmeket abban a pillanatban mérték, amikor a résztvevők egyszerre voltak a barátaik/családtagjaik körében, és más ismeretlen emberek is körül vették őket.

Mit jelent ez a mindennapokban?

Az ember társas lény, és a digitális világ, a magányos okostelefon-nyomkodás korában hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a fizikai közösségi tér mennyi energiát ad. Nem kell mindig mély, órákig tartó beszélgetésekbe bocsátkoznunk ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat: elég elindulni, kimozdulni otthonról, és emberek közé menni.

A kutatás intő jel a rohanó világban: figyeljünk oda az egyedül élő idősebb rokonainkra és barátainkra is, hiszen egy-egy közös program vagy látogatás nemcsak a magányt űzi el, hanem biológiai és mentális szinten is bizonyítottan boldogabbá teszi őket.

Forrás: Psychology Today

Borítókép: Felix Rostig, Unsplash